Gyere vissza, Müller Cecília!

„Müller Cecília, jöjj vissza hozzánk! Nélküled nem boldogulunk. Bocsásd meg, ha olykor nem vettünk elég komolyan, ki is nevettünk néha. Utálni sosem utáltunk, azt téged nem lehetett, nagyon jól voltál kitalálva, az ország nagynénijeként, aki örök aggodalmas arckifejezéssel, de megbocsátásra kész szívvel terelgeti az ifjabb rokonokat az erény és egészség útjára. A sok marcona férfiú között afféle össznemzeti tántika, aki figyelmeztet: mindenki gombolja be a kabátját, és egye meg a főzeléket. Valamint óvakodjon az idegenektől, ne fogadjon el édességet migránstól, akiknek vérszomjáról személyes kerítésszemlén is meggyőződött. Ha egyszer megkérték rá.

Most mi kérünk, a nemzeted. Ismét bajban vagyunk. Ezt ugyan október végéig nem lehetett bevallani, de már túl vagyunk eucharisztikus kongresszuson, vadászkiállításon, békemeneten, még az ellenzéki gyűlésen is. Lehet, hogy azt sem kellett volna még maszkban sem megrendeznünk, szerencse, hogy a kormánysajtó szerint ott úgyis csak lézengtek. Elhamarkodott kijelentés volt, így nehezebb lesz mindent az ellenzékre kenni. Bár szerintem a vírust Márki-Zay hozta haza Amerikából, Soros direkt jég közé csomagolta neki, eddig Gyurcsány hűtőjében őrizték, most csak ki kellett olvasztaniuk.

Mivel megint világelsők vagyunk, épp a járvány terjedésének gyorsaságában, pénteken a kormányfő a felelősség hárítását előbbre valónak ítélte, mint saját mindenhatósága hitének fenntartását. A kormány nem tud több embert meggyőzni, hogy oltassa be magát, panaszolta a rádióban. Szerintem sok más egyébről sem tud már több embert meggyőzni, de ebben legalább segíthetsz. A miniszterelnök ugyan a munkaadók nyakába akarta varrni a balhét, de te erre is jobb vagy. Rajtuk elég hülyén állnának a stylistok számodra válogatott blézerei és kackiás kendőcskéi.”

Fotó: Ficsor Márton