Mi a fő probléma a globális klímavédelmi törekvésekkel?

„Véget ért az ENSZ Klímacsúcs és – ahogyan az lenni szokott – a résztvevők és szakértők nagyon különbözően kommentálják a konferencia eredményeit. Egyesek szerint nagyot léptünk előre (például, mert az országok kifejezték a széntüzelés csökkentésére vonatkozó szándékukat), mások szerint semmilyen konkrét eredmény nem született (mert a végső szövegbe nem a szén kivezetése, csak a csökkentése került).

Őszintén szólva, nekem általánosabb problémám van az ENSZ Klímacsúcsainak szellemiségével. Az elképzelés, hogy az országok egymásra licitálva motiválják a többi országot, hogy közös hosszútávú vállalásokat tegyenek, szerintem nem célravezető.

Önmagában az egységes globális cél intézményében nem hiszek, mert az országok adottságai, fejlettségi szintje és lehetőségei annyira különbözőek, hogy azok aligha teszik lehetővé, hogy például egy technológia kivezetéséről felelősen meg lehessen állapodni. A problémát nagyon hitelesen és szemléletesen mutatja be a szenegáli vállalkozónő: Magatte Wade.

Wade véleménycikkének háttere, hogy a Klímacsúcson nyugati szervezetek lobbiztak azért, hogy leállítsák a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és felhasználását Afrikában. Wade szerint ez egy halálos ítéletet jelentene az afrikaiaknak, mert jelenleg a fosszilis tüzelőanyagok emberek tömegei számára a túlélés kulcsát jelentik a kontinensen.

Afrikában az éves átlagjövedelem 2000 dollár alatt van, a szubszaharai térségben a gyermekhaladóság 7 százalék és számos ország nemzeti költségvetésének több mint felét külföldi segélyekből kapja. 700 millió család a kunyhójában szilárd tüzelőanyagokat használ főzéshez.

A fejlődés következő lépcsőfokát nyilvánvalóan nem a napelemek jelentik, mert azokhoz sem a kellő infrastruktura, sem a források nem állnak rendelkezésre. Wade szerint, a megoldás az lenne, ha Afrika mielőbb áttérne a szilárd energiahordozókról és az alacsony hatékonyságú tüzelésről a tisztább fosszilis energiahordozókra (például földgázra) és a hatékonyabb tüzelésre; így javulna az életszínvonaluk és csökkenne kibocsátásuk.

Afrika számos régiója a klímaváltozásnak leginkább kitett területei közé tartozik, de ez érthető módon kevésbé aggasztja az ottani lakosokat, mint a megfizethető energia hiánya. A klímavédelem globalizációja, a klímaegyenlőségi mozgalmak és a nyugati szervezetek nyomásgyakorlási kísérletei éppen azokat a dilemmákat tabusítják és azokat a konfliktusokat fedik el, amik feloldása feltétele az éghajlatvédelmi teljesítmény javításának. Magatte Wade véleménycikke a kommentmezőben található.”

Nyitókép: Facebook