„Többször megírtam már, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése indokolatlan, mert soha senki sem fizetett évente 13 nyugdíjjárulékot, márpedig a biztosítási elvű, felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben a kifizetéseket a befizetések igazolják. Ráadásul az állami nyugdíjkassza régóta súlyos hiánnyal küzd, mert a fiatalok egy része elment, a nyugdíjjárulékot (szocho) pedig önkényesen csökkentették. A hiány további emelkedése az államadósságot növeli, ami a koronavírus-járványt kezelni hivatott túlköltekező költségvetési politika nyomán amúgy is gyorsan nő.
A minimálbér 200 ezer forintra emelése majdnem 20 százalékos, a garantált bérminimum 260 ezer forintra történő felhúzása pedig csaknem 19 százalékos növekedést jelent az idei évihez képest. Ezt a mértéktelenül eltúlzott emelést a termelékenység javulása távolról sem alapozza meg. Mivel a hazai gazdaságban gyakorlatilag nincsenek kihasználatlan kapacitások – óriási hiány van elsősorban szakmunkásokból és építőanyagokból –, a magánszektor keresletének bővítése nem a gazdaság teljesítményét, hanem főleg az inflációt növeli, ami amúgy is kirívóan magas. Nem véletlen, hogy az MNB idén rákényszerült arra, hogy a korábban indokolatlanul alacsonyan tartott alapkamatot három és félszeresére emelje, noha a forint értékvesztését ezzel sem tudja érdemben megakadályozni.
Fennáll a veszély, hogy a demagóg választási program megvalósítása olyan mértékben felpörgetheti az inflációt, hogy a kamatok ezzel nem lesznek képesek lépést tartani. Bizonyos, hogy az állampapírok kamatát jelentősen emelni kell, ami viszont az államadósság terheit látványosan megnöveli. Ha a kamatok nem emelkednek eléggé, akkor a kormánynak fel kell készülnie arra, hogy a lakossági megtakarítások nem kis része állampapírból euróba áramlik. Vajon mit lép az MNB, ha ennek nyomán a forint árfolyama történelmi mélységbe süllyed? Az esetleges pánik megállításához akkor majd az égbe kell emelnie a kamatokat, aminek hatására viszont jelentősen visszaesik a gazdaság teljesítménye.