Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Az ellenzék ma sokkal rosszabb helyzetben van, mint nyár végén.
„Az ellenzék ma sokkal rosszabb helyzetben van, mint nyár végén. Csak a Demokratikus Koalíció politikai túlélése biztos, a Momentumban és a Jobbikban nyilvánvaló vezetési válság van, az MSZP és az LMP már a megszűnési küszöb alá csúszott szervezetileg is, nemcsak a közvélemény-kutatásokban, a Párbeszéd meg eddig sem létezett. Az ellenzék kirakat-önkormányzata, Budapest pedig most omlik össze egy olyan korrupciós botrány miatt, amelynek „transzparenciája” új az ellenzéki balhék történetében. Miskolcon és Pécsett is összeomlott már korábban az ellenzéki összefogás, és ott is érdekes ügyek borzolják a kedélyeket. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt viszont bizakodva várhatja a választásokat.
Nem mintha a baloldalnak ne lett volna millió korrupciós ügye már, csak eddig példátlan ügyességgel intézte el nekik a propagandagépezetük, hogy ne legyen belőle igazi botrány. Azonban változnak az idők és Karácsony Gergely önlebuktatási képessége magával ránthatja az egész társaságot. Ha visszaemlékszünk a 2010 előtti időkre, felidézhetjük, hogy Demszky Gábor páratlan inkompetenciája, és persze a szemet rendszeresen kiszúró fővárosi korrupciós ügyek nem gyakoroltak érezhető hatást Budapesten a baloldal és a liberálisok támogatottságára. 2010-ben és 2014-ben csak azért vesztették el Budapestet, mert országosan is tragikusan teljesítettek; a törzsszavazóikat akkor sem – ahogy most sem – érdekelte semmi más, csak az, hogy vesszen Orbán. Karácsonnyal 2019-ben mind a baloldali szavazók, mind a budapesti liberális elit a Demszky-korszakhoz tértek vissza.
Budapest páratlan gazdasági teljesítménye ellenére nem túl boldog város maradt a Demszky-érában, de a mindenkori liberális vezetés ügyei igazán nem gyakoroltak hatást az országos politikára. Persze 2006-ban az okos budapesti baloldali szavazók megmentették Demszkyt és vele valószínűleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségét is, ami újabb csodás, lepusztulással töltött négy évvel ajándékozta meg Magyarországot és persze a saját városukat is. De a vidéket, az országot nem rettentette meg a liberálisok akkori budapesti ámokfutása; hála az akkori kormánynak, megvolt a maguk baja. De most új helyzet van. Mindenki érzékelte Tarlós István kilenc éve alatt, hogy mi is lehetett volna Budapestből, ha kompetens városvezetése van az előző húsz évben is. Tarlóst nem azért győzte le Karácsony, mert bármi jót is vártak tőle a pestiek. A választási trükkök, külföldi pesti lakosok szavazatainak segítségével is a Borkai-ügyet akarták megtorolni a Fideszen, amely bosszút aztán jó szokásuknak megfelelően végül saját magukon sikerült foganatosítani. Karácsonnyal sikerült látszólag az ellenzéknek kihasználnia egy rövid ideig a legerősebb közvetlenül választott politikai pozícióban, a főpolgármesterségben rejlő potenciált országosan. Szegény hülye Demszky is akart budapesti liberális pozícióból miniszterelnök lenni, miközben a »háromosztatú« politikai mezőről hadovált, középen a liberálisokkal. A hataloméhes liberális disznó centrális erőtérrel álmodott.”
Nyitókép: Földházi Árpád