A bűnügyi helyzet javulása mögött nemcsak jogalkotási eredmények és a jogi környezet megváltozása, hanem olyan összetett kormányzati intézkedéscsomag is áll, amely a büntetőjogi és rendészeti elemek mellett hatékony szociális és foglalkoztatáspolitikai döntéseket is tartalmazott, mint például a közfoglalkoztatás preferálása a segélyalapú támogatásokkal szemben.
Az emberölések száma a vizsgált évtizedben az évi 303-ról 203-ra mérséklődött, míg ezen belül a befejezett emberölések száma 139-ről 59-re csökkent. A lakosság közérzetét, biztonságérzetét lényegesen befolyásolni képes közterületen elkövetett bűncselekmények száma is jelentősen csökkent, ameddig 2010-ben még 115 110 ilyen bűncselekményt regisztráltak, addig 2020-ban már csak 53 942-t, ami 53 százalékos javulást jelent. A vagyon elleni bűncselekmények száma a harmadára, 81 ezerre esett vissza, míg ezen belül a köznyugalmat leginkább veszélyeztető erőszakos vagyon elleni bűncselekmény, a rablás (2009-hez képest), az évi 3156-ról 616-ra csökkent.
A bűncselekmények számának soha nem látott mértékű csökkenése javuló közbiztonságot, az utóbbi pedig az állam, bűnüldözés, rendészet és igazságszolgáltatás iránti közbizalom erősödését eredményezte. Hazánk (2018-ban mért adat szerint) 31 európai ország közül a 12. helyet foglalja el közbiztonsági szempontból. A közbiztonsági helyzet megítélésének másik forrása a bűnügyi statisztika mellett a polgárok szubjektív biztonságérzete, amely nemzetközi összehasonlításban is előkelő helyezést mutat, mert – ugyancsak 2018-as felmérés szerint – ezen a listán hazánk a harmadik helyet foglalja el, holtversenyben Lengyelországgal és Szlovákiával.”