Világosan állást kell foglalni jó és rossz, érték és értéktelenség között

2021. október 31. 08:37

Nem engedhetjük meg, hogy egy erőszakos kisebbség ráerőltesse akaratát a társadalomra.

2021. október 31. 08:37
null
Jávorka Lajos
Vasarnap.hu

– A Fokoláre Mozgalom egy nem túl régi lelkiségi megújulási mozgalom a katolikus egyház több évszázados történetén belül. Hogy jött létre?

– Az egyház történetében legtöbb szent és rendalapító nem akart mozgalmat vagy szerzetesközöséget alapítani, csupán az Evangéliumot akarta egészen komolyan élni – a Szentlélek vezetésével mégis nagy megújulások születtek e szentek kezdeményezésiből. Ilyen volt Szent Benedek, Európa atyja, azután Bernát, Ferenc, Loyolai Szent Ignác, Avilai Teréz… Ők Jézust komolyan követve a saját koruk súlyos problémái között találtak olyan hiteles életformát, ami előbb –- és a Szentlélek ekkor is talált tüzes lelkű férfiakat és nőket, akiknek hiteles élete új egyházi mozgalmakat indított el. Ezen nagy személyiségek egyike Chiara Lubich, a fokoláre Mozgalom alapítója. (Silvia Chiara Lubich Templeton- és UNESCO-díjas olasz katolikus egyházi személyiség, az Olaszországból indult Fokoláre Mozgalom alapítója, és 1943-tól haláláig első elnöke, a Vallások a Békéért Világkonferencia tiszteletbeli elnöke volt – a szerk.)

Chiara Trentóban, a háború idején, ’43-ban indította el mozgalmát néhány fiatal lánnyal. Az evangélium alapján elkezdték komolyan venni a Jézustól tanított szeretet gyakorlását. Különösen nagy gondjuk volt a szegényekre, rászorulókra. Rövidesen csatlakoztak hozzájuk fiúk, házasok, papok, szerzetesek, akik a háború szörnyűségei közepette megoldották Trento város szociális ellátását. A város is felfigyelt rájuk, a trentói püspök pedig bátorította őket, hogy ezt az evangéliumi lelkiséget vigyék el Rómába is. Közülük sokan a fővárosba költöztek, innét sugárzott ki sokfelé ennek a közösségnek a lelki tapasztalata. Nyaranta nagy lelkigyakorlatos táborokat tartottak a hegyek között. Ennek olyan jó híre és kisugárzása volt, hogy külföldről is sokan érkeztek hozzájuk megismerni az evangéliumi életet, ezt a fajta szeretetet. Az ötvenes években – az indulás után tíz évvel – már egy nemzetközi, nagy mozgalom született a kezdeményezésből. Maga a név, a fokoláre azt jelenti olaszul: tűzhely. Az elnevezés úgy született, hogy Trentóban a háború idején nem volt pénzük fűtőanyagra – hidegben dolgoztak a lányok a fokolárban. Egyszer valaki ezt mondta:

Fűteni nem tudtok, az ember mégis a családi tűzhely melegét érzi közöttetek. Ettől kezdve, ha valakinek szüksége volt valamire, így bátorították egymást: »Menj csak a fokolárba, ott biztosan gondoskodnak rólad!«

– Mint egy megújuló lelkiséget képviselő mozgalom tagja, milyennek látja azt a liberális áramlatot, amelyik megpróbálja az egyházat belülről átalakítani, elfogadtatni a homoszexuálisok házasságát, a gender-ideológiát?

– A Fokoláre Mozgalom abszolút engedelmességgel van az egyház iránt, amely a család védelmében a leghatározottabban elutasítja a genderideológiát, és világos tanítása van a homoszexualitásról.

Nem ítélkezünk mások fölött, de nem engedhetjük meg, hogy egy erőszakos kisebbség ráerőltesse akaratát a társadalomra.

Haladók vagyunk annyiban, hogy használjuk a modern tudományok és a technika vívmányait, korszerűen igyekszünk az evangéliumot képviselni, de elutasítjuk azt a fajta progresszivitást, amely az egyház tanítását és eddigi erkölcsi rendjét megkérdőjelezi.

– Mit gondol, kell egy papnak politizálnia?

– Természetesen igen! Világosan állást kell foglalnia jó és rossz, érték és értéktelenség között. Ne gúnyolódjon és ne legyen szándékosan sértő, de szólnia kell, mert a küldetése az emberekhez szól.

– Megosztotta az őszödi beszédről szóló felhívást, hogy a fiatalok ismerkedjenek meg ezzel.

– Fontosnak tartottam, mert a 30 év alattiak alig tudnak valamit 2006 fájdalmas eseményeiről, az őszödi beszédről és az októberi rendőrterrorról. Fontos lenne a fiatalokat találkoztatni hiteles szemtanúkkal.

Sokáig baráti és munkakapcsolataim voltak szocialistákkal, de elbizonytalanodott a barátságunk azokkal, akik 2004. december 5-én elutasították a határon túli magyarokat.

Akik az őszödi beszédet nyíltan vagy hallgatólagosan elfogadták, majd az október 23-i, védtelen tömeg elleni fegyveres támadáskor sem emelték fel hangjukat. Ezeket nem szabad elfelejtenünk, el kell mondanunk a fiatal nemzedéknek is, hogy ilyesmi soha ne ismétlődhessen meg!”

Fotó: Jávorka Lajos 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2021. október 31. 13:10
"Nem engedhetjük meg, hogy egy erőszakos kisebbség ráerőltesse akaratát a társadalomra." A keresztények talán nem ezt csinálták? Ha nem zaklatták volna a többi embert, akkor sohasem lettek volna államvallás.
Akitlosz
2021. október 31. 13:08
"Világosan állást kell foglalni jó és rossz, érték és értéktelenség között" Ez ízlés dolga. Kinek mi a jó és mi a rossz, mi az érték és mi az értéktelenség.
péterx
2021. október 31. 10:45
Az egyház nem tud nem politizálni, mert a politikai kérdésekről való hallgatása is politizálás lenne. Méghozzá rossz politizálás, mert az egyház feladata a tanítás, a közösségi élet szeretetben való segítése.
A ló kérdez
2021. október 31. 10:34
Miért keverik szándékosan össze tanult emberek, akik Jézusra hivatkoznak, a gender és a homoszexualitás fogalmát? Két külön jelentéssel bíró fogalomról van szó, amivel a beszélgetők is tisztában vannak. Ráadásul - ahogyan azt a Szájer ügy, és hazai kezelése is megmutatta - nem arról van szó, hogy a kisebbség erőltetné rá az akaratát a többségre, hanem éppen a többség igyekszik minden erejével elfojtani egy kisebbség létezését.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!