A G20-tagok felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 75 százalékáért.
„A jelenlegi klímacsúcs egyik legfontosabb kérdése, hogy a G20-ak hajlandóak-e a párizsi klímaegyezményben vállaltakat teljesíteni – hiszen jelenleg ettől is elmaradnak –, illetve meg tudnak-e a jelenlegi terveiknél ambíciózusabb kibocsátáscsökkentésben.
A G20-ak vállalása azért is fontos, mert a G20-tagok felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 75 százalékáért, és ha csak ennek a 19 országnak és az EU 27 tagállamának sikerülne elérnie 2050-re a klímasemlegességet, akkor a klímamodellek szerint 1,7 százalékon tudnánk tartani a felmelegedés mértékét.
A World Resources Institute és a Climate Analytics szeptember 16-án megjelent tanulmánya szerint emellett fontos, hogy a G20-ak a fejlődő országokat is támogassák a klímacélok teljesítésében, hiszen nélkülük nem teljesíthetőek a párizsi klímaegyezményben lefektetett 1,5-2 fokos klímacél – mint arra a Másfélfok klímaváltozással foglalkozó szakportál rámutat, a 2009-ben vállalt, majd a 2015-ben a párizsi klímaegyezményben megerősített, a G20-ak által vállalt évi 100 milliárd dollárnyi befizetések (jelenlegi árfolyamon közel 31 billió 138 milliárd forint) a klímaalapba eléggé elmaradtak: miközben 2020-ra már 500 milliárd dollárnak kellett volna összegyűlnie, becslések szerint mindössze 79,6 milliárd áll rendelkezésre, és úgy tűnik, csak 2023-ra lesz meg az 500 milliárd, ami jelenlegi árfolyamon 155 billió 686 milliárd forint.
Így a korábbi vállalások mellett a G20-aknak többet kellene tenniük, hogy a párizsi klímaegyezményben vállalt klímacélokat teljesíteni tudjuk, amihez fel kellene pörgetni az energiaszektor átalakítását, a kibocsátás csökkentését és az ezeket finanszírozni hivatott befektetéseket. Két hét múlva kiderül, hogy ehhez van-e elég akarat.”
Fotó: RICCARDO DE LUCA / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója arról is beszélt, hogy „a baloldal elvenné a magyarok pénzét”.
Vajon miért lenne bűncselekmény egy hamis jelentés nyilvánosságra hozatala?
