Ukrajnáért senki sem kockáztatna meg egy harmadik világháborút. Tajvanért igen.
„– A szárazföldi Kína eddig valóban nem tudta volna bevenni Tajvant?
– A katonai elemzők szerint a 2000-es évekig igazából a kínai Népi Felszabadító Hadsereg nem rendelkezett azzal a flottával, légierővel és egyéb eszközökkel, amivel egy ilyen bonyolult hadműveletet végre lehetett volna hajtani. Tajvan 1949 óta folyamatosan készül arra, hogy bármikor megtámadhatják, így elképesztően erős hadsereggel rendelkezik, nem utolsó sorban éppen az amerikai technológiának köszönhetően, amit Washington a koreai háború óta a rendelkezésére bocsát. A 2000-es években ez megváltozott, mára a szárazföldi Kína számára rendelkezésre áll olyan haderő, amivel elfoglalhatja Tajvant, de még így sem lenne biztos a győzelme.
– Hogyhogy nem biztos?
– Egy Tajvan elleni háborúnak beláthatatlan következményei lennének, amely akár világháborúhoz is vezethetne. Ne feledjük, hogy ha az Amerikai Egyesült Államok tétlenül nézné Tajvan lerohanását, az az USA szavahihetőségének globális megingásához vezetne, ami miatt az amerikai szövetségi rendszer is széteshetne. Ezt Washington nyilván nem szeretné.
– 2014-ben a Krím-félsziget incidense idején azt mondták az elemzők: Ukrajnáért senki sem kockáztatna meg egy harmadik világháborút. Tajvan esetében más a helyzet?
– Egészen más. Az amerikai–tajvani kapcsolatoknak a szorossága nem mérhető az ukrán–amerikaiéhoz. Ukrajna soha nem volt Amerikának a szövetségese, igazából még az érdekszférájába sem tartozott bele. Tajvan ezzel szemben az 1970-es évek végéig Amerika egyik legfontosabb szövetségese volt a régióban. Azóta is nagyon különleges kapcsolat áll fenn Tajvan és közötte. Annak ellenére is, hogy 1979 óta ők sem ismerik el Tajvant önálló államként, helyette a Kínai Népköztársaságot ismerik el Kína legitim képviselőjeként.
Mindezek ellenére a tajvani jó kapcsolatok megmaradtak, de nem vállaltak egyértelmű elkötelezettséget Tajvan megvédése mellett, lebegtetik, hogy meddig mennének el Tajvan megvédésében. Ha viszont Peking megtámadná Tajvant, számolniuk kell egy esetleges amerikai beavatkozással, abból viszont egy olyan háború alakulhatna ki, amilyet a kínaiak sem szeretnének.”
Nyitókép: MTI/EPA/David Chang
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Petteri Orpo szerint nincs idő a finomkodásra: le kell törni Belgium ellenállását, különben baj lesz.
A miniszterelnök eloszlatta a kételyeket: ténylegesen háborúra készül az Európai Unió.
Sir Richard Knighton szerint az orosz támadás esélye kicsi, de nem zéró.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
A demonstrálók szeretnének minél közelebb jutni az Európai Tanács ülésének épületéhez, ezzel is nagyobb nyomást gyakorolva a politikusokra.
