Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Még most se hisszük el, hogy az úgy volt, hogy pár radikális szkinhed összeállt titokban.
„Miért mehetett el Gyurcsány személyesen is a tárgyalásra? »Európai szinten is kínos volna, ha kiderülne, hogy az állam elvileg tudta, kik öldösik a romákat, mégsem védték meg őket.« /2010, Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértő/
ELÖLJÁRÓBAN ANNYIT: MINTHA CSAK AZ AKKORI KORMÁNYZAT RENDELTE VOLNA MEG AZ EGÉSZET. DE LEGALÁBBIS HAGYTA MEGTÖRTÉNNI.
Mintha csak tegnap lett volna – átéltük, követtük. És még most se hisszük el, hogy az úgy volt, hogy pár radikális szkinhed összeállt titokban, és elkezdte levadászni a magyarországi cigányságot, főleg a faluszéli szerencsétlenebbeket – sőt, sok esetben pont a rendezettebb életvitelt folytató, dolgozni próbálkozó romákat.
Nehogy azt higgyétek, hogy itt az ultraradikális mozgalmakat próbáljuk mentegetni: 100%, hogy mindig lennének önként jelentkezők az ilyen jellegű embervadászatokra.
De hogy azt ilyen profin, módszeresen végre is tudnák hajtani (mind a lélektani, mind a technikai hátterét nézve) hónapokon-éveken keresztül, azt kétlem. Most akkor – mivel minden ott van a neten, sőt: a könyvekben – nem megyünk bele a gyilkosságsorozat részleteibe, minimális ismétlés következik, de leginkább magára az összeesküvésre és a nyitva maradt kérdésekre fogunk fókuszálni. Mert az bizony volt, és valószínűleg annál több is.
2008 nyarára állt össze egy három-, később négyfősre bővülő, a debreceni szkinhedmozgalmakkal szoros kapcsolatot tartó brigád, akik kifejezetten a cigány lakosság megfélemlítésére irányuló akciókat terveztek már az elejétől fogva – többek között kivégzéseket is: Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt, és a később csatlakozó Csontos István.
Mi volt a motiváció és az indíték? Önbíráskodás és fajvédelem: úgy érezték, a hatóságok tehetetlenek a »cigánybűnözéssel« szemben, de a magyar és a roma lakosság között is szerették volna fokozni az amúgy is erős szembenállást. Különösen nagy hatással volt rájuk az ország szinte egészét felháborító 2006-os olaszliszkai lincselés, ahol egy tiszavasvári tanárt, Szögi Lajost vertek agyon cigányok csoportosan, amikor azt hitték, hogy autójával elütötte az egyik falubeli kislányt.”
Kép forrása: MTI/Mohai Balázs