„A LIBE bizottság korábbi jelentései is bebizonyították, hogy a Magyarország ellen indított lejárató hadjáratok meglehetősen kontraproduktívnak bizonyulnak. Azok a vádak ugyanis, amelyek nem fedik a valóságot, a magyarok igazságérzetével és tapasztalataival sem találkozhatnak.
A portugál kommunista Rui Tavares, majd a bevándorláspárti holland politikus, Judith Sargentini után újabb baloldali EP-képviselőt, nevezetesen Gwendoline Delbos-Corfieldet érte az a »megtiszteltetés«, hogy boszorkányüldözést folytasson Magyarország ellen. Nem túlzás megtiszteltetésről írni esetükben, hiszen a LIBE-jelentések elkészítése az illetékesek számára a politikai pályafutásuk csúcsát jelentette. Mára sem a portugál, sem a holland politikus nem tagja az Európai Parlamentnek, ami rossz ómen lehet Delbos-Corfieldnak, amennyiben ennél netán merészebb, de mindenekelőtt magasztosabb álmokat szövögetne Brüsszelben.
Az aktuális boszorkányüldözés ürügye ezúttal nem más, mint a magyar gyermekvédelmi törvény, amely valójában nemzeti hatáskörbe tartozik, így vizsgálódásra aligha adhatna okot. Nem véletlen tehát, hogy a delegáció budapesti látogatásakor semmilyen más érdemi téma nem került terítékre. A jól bejáratott semmitmondás azonban nem maradhatott el, hiszen – mint a zöldpárti francia képviselő elmondta – »továbbra is fennállnak a 2018-ban megfogalmazott aggályok«. Hogy mik is valójában ezek az aggályok, azt pontosan tudjuk. Magyarország 2022 tavaszán ismét fontos választás előtt áll. A nemzeti szuverenitás és a keresztény kultúra megvédését zászlajára tűző Orbán-kormány pedig veszélyt jelent arra a neomarxista társadalmi kísérletre, amely mostanra az egész nyugati világot behálózta.
Hogy Magyarország politikai jelentősége miért mutat túl az ország méretein, az leginkább annak a trendformáló szerepnek tudható be, amelyet hazánk Közép-Európára, valamint más jobboldali, konzervatív pártokra és mozgalmakra gyakorol az egész kontinensen és immáron a tengerentúl is. Brüsszelnek és a Soros-hálózatnak hazánk az egyik utolsó és legfontosabb célpont a konzervatív lázadás elfojtásáért vívott harcban. Talán ennek is köszönhető, hogy már a látszatra is egyre kevesebbet adnak. Erről árulkodik, hogy a magyar demokráciáért és a szabadságjogokért aggódó képviselők táborát erősíti a küldöttségen belül Donáth Anna is, garantálva ezáltal a »még függetlenebb, még objektívebb és még européerebb« boszorkányüldözést.