A magyar családpolitika jó példa a konzervatívok számára

„Magyarország továbbra is a politika élet fókuszában tartja a családokat és a családpolitikát. Az amerikai konzervatívoknak figyelmet kellene szentelniük a magyar példának.

Két évvel ezelőtt ritkán halhattunk konzervatívoktól széleskörű kormányzati családtámogatásokról szóló elképzeléseket. Az angolszász konzervatívok tipikusan az olyan szlogeneket visszhangozták, mint »kevesebb kormány, több felelősség«, feltételezve, hogy a kettő ellentétben áll egymással. A gyakorlati szinten az ilyen aggodalmak persze jogosak. A kormányzati programok gyakran elnagyoltak, és a pártok ellentétes irányba viszik őket anélkül, hogy érdekeltek lenénnek a sikerükben. 

A konzervatívok ugyanakkor egyre inkább felismerik, hogy a piac önmagában nem érdekelt a családi élet megőrzésében. Míg az amerikai konzervatívok úgy hiszik, hogy a családi értékekeket leginkább a kormány kezdi ki, aközben nincs okunk feltételezni, hogy az állami beavatkozás veszélyesebb, mint a piaci erők. Mikor az ideális fogyasztó gyermektelen és egyedülálló, ideje, hogy a konzervatívok pragmatikusabbak legyenek. (…)

Állami szempontból a magyar családpolitika számos programot ölel fel, ami növeli a családok és az állami támogatás közti kapcsolatot. Alapszinten a magyar családpolitika rendszere magában foglal kismamai juttatást, csecsemőgondozási juttatást az első hónapokban, gyermekgondozási juttatást a kisgyermekek nevelőinek, és kisebb mértékben, de éveken át, gyermeknevelési juttatást.

A magyar családpolitika támogatásai mögött meghúzódó elvek miatt a programok konkrét célokhoz alakíthatóak: a gyermek hároméves korában segítik az anyákat visszajutni a munkaerőpiacra, vagy több gyermeket vállalni. De számos egyéb ok miatt a családpolitika a mindennapi élet valóságának része.”