Ez nem „cserbenhagyásos evangelizáció” – interjú a Ferenc pápa nevét viselő kávézó alapítóival
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
Nem véletlen, hogy a mai nyugati világban folyik a harc a keresztyénség kisajátításáért is.
„Hallom, némelyek szerint a mai európai kereszténység útkeresésben van. Ez nekem új. Eddig úgy tudtam, hogy a keresztyénségnek állandó üzenete van, amely üzenetet annak közvetítői úgy fogadtak el és úgy adtak tovább, mint Istentől kapott üzenetet.
Ebből formálisan is az a következtetés, hogy ha némelyek szerint keresztyénség útkeresésben van, akkor maga Isten az, aki változik, s ma nem azt üzeni, amit tegnap üzent. Mintha tehát maga Isten lenne az, aki útkeresésben van, s azon töprengene, hogy mit is mondjon a ma emberének. Persze, ilyen nézeteket ma ismerősek lehetnek, elég csak Robert Wright 2009-ben megjelent könyvére utalni, az Evolution of God-ra.
Csakhogy a keresztyénség egy olyan Istenről hirdet üzenetet, aki úgy jelentette ki magát, mint aki állandó, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Az útkereső keresztyénség képzete tehát már önmagában ellentmondás, mi több, súlyos krízistünet. A keresztyénség ugyanis nem keresi az utat, hiszen az adott. Egyetlen dolga van, hogy az Istentől elfogadott üzenetet az egyetlen útról tolmácsolja. Az persze lehetséges, hogy a keresztyén üzenet végső és egyetlen igazságában némely keresztyén elbizonytalanodott, de ez mit sem von le abból a tényből, hogy maga a keresztyén üzenet állandó, kortól és időtől független.”
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás