A sors úgy hozta, hogy este összefutottam a fiúval. Rákérdeztem, hogy tényleg ezt mondta-e egykori kedvesének. Közölte, hogy szó szerint, mert »ez az igazság«, ugyanakkor inkább azzal volt elfoglalva, hogy én ezt honnan tudom.
Egész nap a bájos arcú lányt nyugtattam. Szóba került minden: testképzavar, szégyenérzet, és sajnos a vonat alá ugrás is... MEGNYUGTATTAM, megnyugodott, nem lesz ilyen!
Napokkal ezelőtt gyerekkori barátnőmmel beszélgettem. Párja megütötte, nyoma is maradt. Mutatta a képet. Megalázottnak, meggyalázottnak érzi magát. A sors megint csak úgy hozta, hogy találkoztam azzal a férfival. Rákérdeztem a pofonra. »Az csak egy legyintés volt...« – felelte indulatosan.