Elolvastuk Gyurcsány könyvét, hogy Önnek már ne kelljen!
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
A fenyegetőzéssel nem lehet választást nyerni. De akkor miért csinálják?
„Vasárnap este óta már nagyon sokan, nagyon sok helyen megállapították, hogy a jelölt-jelölteknek semmilyen programjuk, víziójuk, érdemi mondanivalójuk nem volt arról, hogyan képzelik az ország jövőjét, a gazdaság működtetését. És mivel nem voltak elképzelések, így semmilyen vita sem volt. Egy nagy közös mantra felmondásáról szólt az egész, amiben meghatározott időnként átadták egymásnak a stafétabotot. Teljes egyetértésben – na jó, kicsit egymásra licitálva – ismételgették, hogy börtönre és vagyonelkobzásra kell ítélni a fideszeseket. De nem ám csak a politikusokat; elmondták, hogy mindenkit, akinek bármi köze volt a Fideszhez. Ha tehát valakinek van egy étterme, ahol helyi fideszes vezetők szoktak vacsorázni, ad abszurdum, rendezvényeket tartani; ha az irodaszereket forgalmazó családi vállalkozás rendszeresen szállít be valamelyik minisztériumnak, vagy állami háttérintézménynek, akkor nem csak a cégtulajdonosok, de az alkalmazottak is retorziókra számítsanak.
Még csak az sem kell, hogy valaki Fidesz-szavazó legyen. (Bár ez már maga az ősbűn.) Elég, ha csak van valamije. Háza, nyaralója, autója… azt nyilvánvalóan a rendszer haszonélvezőjeként szerezte, kizsákmányolva másokat. A nincsteleneket, akiket fel lehet hergelni azok ellen, akiknek egy kicsivel is több van. Ha neked is van valamid, bármid, máris ellenség vagy. Tőled is el kell venni… Persze, semmi újdonság nincs ebben, a bolsevikok mindig is így működtek. Ahogy a nácik is; nem véletlen, hogy Jakab is ilyen jól szót ért Gyurcsánnyal, Karácsonnyal, Fekete-Győrrel és Márki-Zayjal.
De mégis, van ebben az egészben egy furcsaság. Ezzel a bolsevik, háborús retorikával, ezzel a fenyegetőzéssel, ezzel a lumpenpolitikával nem lehet választást nyerni. Mert bár kétségtelenül vannak nyakló nélkül hergelhető lumpen-rétegek (nem csak Ózdon és a gyárakban, de bőven a Rózsadombon és az egyetemeken is), akik vevők a bebörtönzős-vagyonelkobzós retorikára, de az emberek döntő többségének van valamije, amiért megdolgozott, és amit nem szeretne elveszíteni. Tudja, hogy még ha esetleg nem is közvetlenül érte jönne a fekete autó, nem is söpörnék le konkrétan az ő padlását, de ez a fajta megtorlás (és az ehhez tartozó lincshangulat, majd pedig polgárháborús állapot) az ő ügyfeleit, munkalehetőségeit, jövedelmi viszonyait, élethelyzetét is veszélyeztetné. A választópolgárok túlnyomó többsége alapvetően a békét, a stabilitást szereti. Ha békén hagyják őt és a családját; ha élheti a saját életét. Nem akar lázadozni. Felforgató, megfélemlítő, tömegeket az egzisztenciájukban veszélyeztető politikai erőkre nem szavaz. És ezt az ellenzéknek is kell tudnia, ennyire azért nem lehetnek hülyék.
De akkor miért csinálják? (...) Mitől ennyire magabiztosak? Ennyire bíznak Brüsszelben és Washingtonban? Esetleg a Szilikon-völgyben? Azt gondolják, hogy a tech-cégek, élen a Facebookkal, olyannyira képesek manipulálni az embereket, hogy el tudják dönteni helyettük a választást? Vagy az amerikai baloldal módszereiben bíznak, hogy majd a járvány újabb, sokadik hulláma miatt levélben kell szavazni, és ők így le tudnak adni egy csomó hamis, dupla, stb. szavazatot? Vagy még ennél is merészebben gondolkodnak? És azt képzelik, hogy az EU különböző intézményei, az új washingtoni vezetéssel karöltve, hatalmas nyomást helyeznek ránk, embargót vezetnek be, kivéreztetnek minket anyagilag, stb., vagy akár az ENSZ-katonákat is ideküldik „leverni a diktatúrát”? Egy nemzetközi demokrácia-rendőrség fogja elvégezni a piszkos munkát?”