„Gyurcsány Ferenc, a pártjának hétvégi kongresszusán így fogalmazott: »Az Eucharisztia nevében (nevetés) nem ígérhetek bocsánatot, mert nem bocsátom meg azoknak, akik megrabolták, meggyalázták, tönkretették a hazámat
az elmúlt tizenkét évben.«
A kijelentéssel több probléma is van. Egyrészről értelmetlen, másrészről viszont – és ez a súlyosabb része a problémának – alkalmas arra, hogy a nevetség tárgyává tegye a keresztény identitást. Nem véletlenül volt ostoba derültség a DK soraiban… Tisztelet a kivételnek!
Az Eucharisztia nevében nem lehet megbocsátani. Ugyanis, ha nagy kezdőbetűvel írjuk, akkor az Oltáriszentséget értjük rajta, ha kicsivel, akkor az úrvacsorára, konkrét értelemben a keresztény szertartásra, illetve annak lényegi részére, a kenyérrel és a borral végzett liturgikus eseményre utalunk. Gyurcsány Ferenc mondata tehát rosszabb esetben félműveltségre utal, még rosszabb esetben azonban tudatos keresztényellenes kirohanás.
A politika világában a kereszténység egy sajátos magatartásforma. Meghatározza a problémákhoz való hozzáállást, bizonyos értékek melletti cselekvést, de önvédelem is egyben. A személyes hit és ennek közösségi megélése ettől elkülönül – az magán-, nem pedig közügy. Hitkérdésekről tehát politikai vitát nem nyitunk, ám értékkülönbségekről, ha szükséges, párbeszédet folytathatunk. A tolerancia viszont mindkét esetben kötelező. Gyurcsány Ferenc sem kivétel ez alól, bármit is gondoljon magáról.”
Fotó: MTI/Mohai Balázs