Sokan összecsapást vártak Orbán és a latin-amerikai pápa között, de ez elmaradt, sőt Ferenc méltányolta a magyar családpolitikát.
„Ezt a csodálatos eseményt, ami zarándokok százezreinek adott reményt a szekularizált Európa szívében, sajnos sokak úgy reklámozták, mint egy találkozót a »liberális pápa« és az »illiberális« miniszterelnök között. (…)
Mivel a magyar kormány kemény ellenzője a tömeges migrációnak, sokan összecsapást vártak Orbán és a latin-amerikai pápa között, aki gyakran sürgeti a Nyugati vezetőket, hogy nyissák meg határaikat a bevándorlók előtt.
Ez az összecsapás, a sajtó nagy csalódására, nem történt meg. Órákba telne összeállítani azon »elfogulatlan« cikkek listáját, amelyek először kételkedtek a pápalátogatás tényében, aztán abban, hogy a Szentatya találkozna Orbánnal, majd végül biztosították az olvasót arról, hogy a pápa kétségkívül azért megy, hogy felelősségre vonja az olyan »gengsztereket« mint Orbán.
A dolog odáig ment, hogy a pápai látogatás hosszát (Ferenc pápa hét órát volt Magyarországon, míg Szlovákiában három napot) úgy értékelték, mint ami jelzés a magyar »populisták« felé.
Ami viszont valójában történt, az ellentmondott ezeknek a várakozásoknak. A találkozó Ferenc pápa (akit Pietro Parolin szentszéki államtitkár és Paul Gallagher, a külkapcsolatokért felelős érsek kísért) és a magyar politikai vezetés között hosszabb volt, mint tervezték, és »szívélyes hangulatban« telt. Később mindkét fél nyilvánossá tette, hogy az ökológiáról és Magyarország családpárti politikájáról beszéltek.
A római visszaúton Ferenc pápa a sajtónak arról beszélt, hogy méltányolja a magyar családpolitikát és a természetvédelmet, de elismerte, hogy a migráció témájáról egyáltalán nem beszéltek. Azt is tisztázta, hogy budapesti útjának rövidsége csak logisztikai okokkal magyarázható, ezzel eloszlatva minden aggályt azzal kapcsolatban, hogy az politikai okokra volna visszavezethető.
A sajtótájékoztató második felében »az EU-ról, mint Scuhman, Adenauer és De Gasperi álmáról« beszélt, hozzátéve, hogy egyes érdekkörök „ideológiai gyarmatosításra próbálják használni az EU-t, s ez nem jó”. Ezek a megjegyzések, a sajtó sajnálatára, nagyon hasonlóak azokhoz, amilyenekkel Orbán szokta kiváltani az európai politikai elit haragját.”
Demokráciában nem bevett jogalkotás, a Sándor-palotába vágyó Magyar Péter és a visszatérő Orbán: Kiszelly Zoltán elemezte a Lex Orbánt.
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
Miközben az európai lakosság öregszik, özönlenek a bevándorlók a kontinensre.
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
A Karmelitában szólalkozott össze Magyar Péter és Havasi Bertalan, utóbbi már közben azt is bejelentette, Orbán Viktor sajtófőnökeként folytatja.
A választási ígéretek és a brüsszeli elvárások között kellene egyensúlyt találnia az új vezetésnek.
A létesítmény május 29. és 31. között fogadja a Londonba tartó, valamint az onnan érkező, kijelölt Wizz Air-járatokat.
Mielőbbi felépülést kívánt a sérülteknek.
