A keresztény állam nem hazai termék.
„A politikus bemegy az ideológiai szupermarketbe, tolja a kocsiját, leemel egy hozzávalót a kereszténység polcról, utána egy másikat a pogányság polcról, hazamegy, összeönti őket, aztán feltálalja, amit készített. Ez a rendezvény nem olyan volt, mint egy szilvalekváros halászlé?
Ez egy kétszáz éves történet, a Szent István-kultusz és a pogány magyarok kultusza két évszázada hat párhuzamosan. Először az előbbi született meg, méghozzá az ellenreformáció jegyében, Mária Terézia uralkodása idején, majd erősödött meg István szentté avatásának hétszázadik évfordulóját követően. A Szent István-kultusz vallásfelekezetileg a katolicizmushoz, politikailag a Habsburgokhoz kötődött. A kultusz állami szintű fölkarolása ettől kezdve az uralkodóházhoz való lojalitást kívánta elősegíteni.
A pogány magyarok kultusza tehát egyfajta antiklerikális-függetlenségi ellenhatásként született?
A Szent István-ünnepnek sok ellenzője volt. A katolikus jellege miatt a protestánsok eleve nem azonosultak vele. Képek, ereklye, szentté avatás: az ilyesmiket a protestánsok nem szeretik. Kényszeredetten részt vettek a megemlékezésben, de mindig volt bennük rossz érzés. Csak a kiegyezés után törölték el azt a törvényt, amely kötelezővé tette a nem katolikus felekezetek számára is az ünneplést. A másik feszültségpontot a Habsburgokhoz való viszony jelentette. A függetlenségi eszmények hódolói szemben álltak a Szent István-kultusszal, mert azt Habsburg-ünnepnek tekintették.
Paradoxon, hogy az önálló magyar államot megalapító királyt függetlenségi alapon utasítják el.
A császári udvar által támogatott ünnep ideológiai jellege miatt mégis így volt. Ezért már a XVIII. század végén megkezdődik az ellenkultusz felvetése. Decsi Sámuel, aki kitűnő publicista és a korai magyar sajtótörténet fő alakja volt, írt egy könyvet, amelyben bírálta Szent Istvánt, méghozzá azért, mert keresztény államot létesített, ami idegen alkotás, nyugati konstrukció, amit külföldről hozott papokkal erősített meg.
Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat…
Márpedig a keresztény állam nem hazai termék. A könyv 1792-ben jelent meg, de amit írt, hatni fog egészen a XX. század végéig, vagy akár a mai napig anélkül, hogy tudnának róla azok, akik a pogány, törzsi, magyar létezést állítják szembe Szent István államalapítási tettével.”
Fotó: Facebook
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
A The Economist tudósítója előre leegyeztetett beszélgetések helyett sorra lemondott találkozókkal szembesült Budapesten.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Súlyos belső feszültségekről, válasz nélkül maradt jelzésekről és a közösség kihasználásáról beszélt az ATV-ben Csercsa Balázs. Szerinte egyre nagyobb szakadék tátong a Tisza Párt köré szerveződött támogató közösség és a párt valós működése között, és így nem látja biztosítottnak a valódi rendszerváltást.
Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés mai rendszerét, mai mértékét fenn tudja tartani orosz gáz nélküli, nem mond igazat.
A baloldali közgazdász nagy befolyással rendelkezett a Tisza Párt programalkotásának folymatában Csercsa Balázs szerint. Ezért is fontos odafigyelni arra, amit mond.
2018-ban az Iránytű Intézet a legnagyobbat tévedő kutatók közé tartozott: a Fidesz belföldi eredményét több mint 6 százalékponttal alulbecsülte.
