Magyarország és a magyar nemzet mindig áll. Nálunk senki sem térdel.
„Jól van, hadd írjak valamit én is futball és rasszizmus-ügyben. (Cikket azért nem írok, mert undorodom az egésztől egyébként, és nem is ér annyit, hogy felhúzzam magam).
De azt azért szögezzük le, hogy a motoszkáló rossz érzés, miszerint a jó nyugatiaknál rossz a sajtónk, és ezért lenéznek, sőt megvetnek minket, alaptalan. Nem ez számít ugyanis.
A reformkorban Bécsből nézve subás-szűrös parasztok voltunk, ezt gondolták rólunk, így élcelődtek a népszínműveikben.
És aztán?
Magyarország és a magyar nemzet mindig áll. Nálunk senki sem térdel.
Mi voltunk a bűnbakok a dualizmus kori nyugati sajtóban és tanácskozótermekben, aztán szépen felosztották az országunkat.
És aztán?
Magyarország és a magyar nemzet mindig áll. Nálunk senki sem térdel.
Sorsunkra hagytak a nyugatiak minket a kommunista diktatúra idején, harcra lázítottak a Szabad Európa Rádióban, a ruszkik és a pufajkások meg halomra öldösték a forradalmárokat.
És aztán?
Magyarország és a magyar nemzet mindig áll. Nálunk senki sem térdel.
Ezt is túléljük. Egyáltalán nem számít, mit írnak, gondolnak rólunk. Nem akarnak nekünk jót, soha nem is akartak.
Aki idejön ebben a barátságos országba és annak fővárosába, úgyis látja a valóságot. Aki pedig elhiszi a rasszizmusról sipítozást, úgyis menthetetlen, a saját országát is romba dönti, mit érdekel engem, mit gondol rólunk.
Ez mind-mind teljesen mellékes.
Az Európai Uniónak ennek a formában talán egy évtizeden belül vége lesz, a bevándorlás felborít mindent, amit eddig biztos alapnak véltünk, a globális kihívások pedig mellékes körülménnyé apasztják a nagy demokráciaféltést.
Inkább magunkkal foglalkozzunk! Ne akarjunk megfelelni hülye/megtévesztett/kilúgozott agyú nyugati polgároknak, akik már a tálcát sem viszik ki a vendéglőben, akik nem pelenkázzák az időseiket, nem burkolnak, festenek, ácsolnak, akik teljesen funkciótlan bábok. Egy valaha létezett nagy civilizáció talán utolsó, korcs nemzedéke. Ha a mieink (plusz lengyelek, szlovákok, szerbek, bolgárok, stb.) nem szolgálnák ki őket, éhen döglenének, belefulladnának a koszba, és magukra kéne főzniük.
Szarok rá, mit gondolnak.
Magyarország a lényeg, ezek nem számítanak. Magukat sem ismerik, minket meg hagyjanak békén.”
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
„Magyarországnak víziója és stratégiája van, Európának nincsen” – mutattak rá.
A foci élet és halál kérdése? A foci több az életnél is? De az élet szintén sokkal több, mint a foci? Mindez egyszerre igaz.
Magyar Péter a no fucking way megnyilatkozásával még semmit nem tett a világosság kiterjesztéséért.
Az unióban Romániában a legmagasabb a gyermekhalandóság, a mélyszegénység, legalacsonyabb az élettartam, legnagyobb a lakosság fogyása.
Megkezdődött F. János bírósági tárgyalása.
A mai útátadást úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal.
