Pataky Attila a szolnoki gyermekbántalmazásról: Az agresszió egy olyan út, ami sehová sem vezet
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/kZisWsrA_kltW1c7Wp9xf6Ch-wl94zx0TnzREn6rcBY/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzQ5OWUwOGVlZTk5YjQ0OTY4YWEzOTU3OWYxYmNiNTNl.jpg)
Az EDDA frontembere szerint ezt az eszmeiséget köpte szemen ez az ember, aki éppen e mögé a szép és nemes sport mögé rejtette a valódi énjét.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/kZisWsrA_kltW1c7Wp9xf6Ch-wl94zx0TnzREn6rcBY/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzQ5OWUwOGVlZTk5YjQ0OTY4YWEzOTU3OWYxYmNiNTNl.jpg)
Világörökségi helyszín lett a régi Magyarország egyik legfontosabb bányavárosa.
„Döntött az UNESCO: a hatalmas nemesfémkincs fölött fekvő erdélyi település, Verespatak is a világörökség része lett. A szervezetnek nem volt egyszerű dolga: szakértői néhány éve még nemkívánatos személynek számítottak a bányavárosban, ha odamerészkedtek kulturális és természeti örökséget „méricskélni”. A most újonnan előállt helyzet miatt viszont innentől Magyarországra is hálás feladat hárul: fel kell mutatni a világnak Verespatak gazdag magyar örökségét.
A 2000-es évek derekán Kocsis Tibor Új Eldorádó című dokumentumfilmje döbbentett rá sokakat arra, hogy Erdéllyel nem pusztán tündérkertet, de aranybányák tömkelegét vesztette el az első világháború után az ország. Az Erdélyi-szigethegységben található Verespatak neve a film átütő sikere után robbant be a hazai és a külföldi köztudatba, hiszen kiderült, hogy egy román–kanadai bányatársaság, a Rosia Montana Gold Corporation itt akarná létrehozni Európa egyik legnagyobb nemesfémbányáját, amivel holdbéli tájjá változna a környék.
A cég illegális talajfúrásai bizonyították, hogy a mélyben molibdén, platina és persze legalább 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst lakozik. A nemesfémet ciános eljárással mosták volna ki, aminek lehetséges katasztrofális hatásából hatalmas leckét kapott Magyarország, amikor huszonegy évvel ezelőtt a nagybányai Aurulból kiszabadult méreg szinte kivégezte a Tisza élővilágát. Verespatakon is ugyanez a technológia győzedelmeskedett volna: cianiddal marták volna ki az aranyat a szétmorzsolt kőzetből, ami nagy koncentrációban az élővilágot és több folyót is elszennyezett volna, ha kijut a környezetbe, erre pedig mindenkor meglett volna az esély, hiszen Erdély egyik legcsapadékosabb térségéről beszélünk, ahol az elmúlt hetekben is áradások történtek.”