„Az Egyesült Államok után a második legtöbb katonát és forrást az Egyesült Királyság áldozta az afganisztáni háborúra és békefenntartásra. Az Egyesült Államok 2021-es afganisztáni kivonulása és az afgán kormányzat gyors összeomlása együtt több kérdést is felvetettek a szigetország jövőbeli külpolitikai irányvonalával kapcsolatban. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy vajon fenntartható-e a »különleges« transzatlanti kapcsolat London és Washington között?
Aszeptember 11-i terrortámadásokat követően életre hívott amerikai katonai koalícióhoz, Tony Blair munkáspárti miniszterelnök alatt elsőként csatlakozott az Egyesült Királyság. Az afgán misszió fenntartását a későbbi konzervatív kormányok is vállalták, majd igazodtak az amerikai-tálib egyezményhez, amely tisztázta az afganisztáni kivonulás feltételeit. A gyors tálib hatalomátvétel tükrében jogosan merül fel a szigetországban is, hogy hol bukott el az afgán konszolidáció és egyáltalán megérte-e a háború és a kétévtizedes jelenlét. Az események tükrében a legnagyobb kérdés az, hogy miként tudna London és a Nyugat együttműködni a tálib vezetéssel. A válasz nyitott és nem utolsó sorban utóbbi hozzáállásától is nagymértékben függ: amennyiben az Iszlám Államhoz hasonló országot alakítanak ki a tálibok Afganisztánból, akkor biztos nem tudják levetkőzni magukról a terrorista megjelölést és ez minimum az ország elszigeteléséhez vezethet.”