Mit adtak nekünk a rómaiak...?

„Afganisztán éppen minden komolyabb ellenállás nélkül csúszik vissza a »demokrácia aranykora« előtti időkbe.

Sok kérdést felvet az elmúlt két évtized kudarccal végződő kísérlete. Olyan kérdéseket is, amelyeket nyugati kultúremberként mostanában nem illik feltenni.

Vajon tényleg olyan borzasztó volt a talibán uralom?

A helyiek gyűlölték őket?

Az amerikaiakat tárt karokkal fogadták?

Mit köszönhetnek valójában az őket közel húsz éven keresztül megszállás alatt tartó nagyhatalomnak?

Sikerült vajon érdemi kulturális-társadalmi változást elérni?

Ami most történik, az az »afgán nép« akarata ellenére történik?

Egyáltalán: a mi véleményünk mennyit számít ez ügyben?

Az éppen blitzkrieg-rekonkviszta turnét tartó tálib vezetés fűt-fát ígér, hogy az  – elsősorban nemzetközi – aggodalmakat csitítsa. Kívülről ez úgy tűnik, mint mikor a vágóhídon kísért marha fejét megsimogatja a mészáros, hogy engedelmesebben nyújtsa fejét a bárd alá. Ugyanis egyre másra érkeznek az aggasztó pletykák, értesülések, hogy az iszlám vallási jogrend, a saría alapján nyugvó uralmukat pont ott fogják folytatni, ahol 20 évvel ez előtt abbahagyták.

Az amerikai Breitbart.com számolt be róla, hogy az iszlamista rezsim harcosai már megkezdték a vallási alapú tisztogatást: igazoltatással és házkutatással keresik a tiltott tartalmakat.

Akiknek például a telefonján letöltött Bibilát találnak, minden további eljárás nélkül kivégeznek. A főként nagyvárosokban élő vallási kisebbségek tagjai között pedig informátorok és besúgók tevékenykednek, hogy minél több elhajlót megtaláljanak.

Noha a hír egyelőre inkább szóbeszéd, mint bizonyított jelenség, teljességgel illeszkedik a tálibok profiljába. Várhatóak további, számunkra hajmeresztő intézkedések politikai ellenfelekkel való leszámolásra, a nők jogainak megkurtítására, melegek letartóztatására és kivégzésére, valamint a társadalom gyors és könyörtelen visszaterelésére az iszlám betű szerinti értelmezésének megfelelő életmódra.

A 2001 szeptember 11-én történt New York-i terrortámadások utáni amerikai hajtóvadászat első időszaka óta nem foglalkozott ennyit a világ az Afganisztánt a kilencvenes évek óta markukban tartó tálibokkal. A sivatagos országról az volt a kialakult kép, hogy az amerikai fegyverek árnyékában inkubátorban nevelgetett, egyelőre életképtelen, de nem reménytelen demokrácia apránként fejlődik, gyarapodik.”

Fotó: HANDMADE FILMS / PHOTO12 VIA AFP