Kabuli tanulság

„Gyümölcséről ismeritek meg a fát, eredményéről a politikát. Amerika, NATO-tag szövetségeseit is bevonva az ügybe, húsz év alatt nagyjából kétezer milliárd dollárt (az éves magyar költségvetés közel hússzorosát) elköltve, több százezer katonai és civil áldozat árán a rosszat még rosszabbra cserélte Afganisztánban.

A tálibokkal kapcsolatban persze egy pillanatra se legyenek illúzióink: kegyetlen hatalomátvétel lesz, súlyos megtorlások lesznek, és utána középkori viszonyok lesznek, a tálib hatalom pedig fenyegetés marad az egész nyugati világ számára, ideértve akár az oroszokat is.

Mégsem vitathatjuk el az afgánoktól azt a jogukat, hogy visszaszerezzék az országukat. Márpedig az amerikaiak által támogatott afgán kormányerők, a jól kiképzett és felszerelt háromszázezres kormányhadsereg teljes összeomlása, puskalövés nélküli megadása arra utal, hogy az afgánok többsége nem állt mellettük. A többség a tálibok mellett állt.

A sztálini Szovjetuniónál kevés szörnyűbb, a világra fenyegetőbb rendszert ismert a történelem. A második világháborúban azonban, a németekkel és a velük szövetséges magyarokkal szemben, akkor és ott, orosz földön harcolva az oroszoknak volt igazuk.

Az amerikaiak – szemben a második világháborús németekkel – jót akartak az afgán népnek, de rosszat tettek nekik. A társadalmi modellek sem fegyverrel, sem pénzzel, sem együtt a kettővel nem exportálhatók.

A legfőbb ideje, hogy a nyugat alapjaiban gondolja újra a szerepét a világban.”

Címlapképen: Tálib harcosok járőröznek Kabulban.

Kép forrása: MTI/AP/Rahmat Gul