Ez nem vicces, mert nem értem!

„A HUMOR, MINT KÖZÉLETI TÉMÁK INTERPRETÁCIÓJÁNAK ESZKÖZE, KÖZTUDOTTAN BALOLDALI PRIVILÉGIUM.

(cikkünket végig szellemes és ízléses baloldali karikatúrákkal illusztráljuk, hogy az Olvasó véletlenül se feledje, mit NEM engedhet magának meg a jobboldal!)

Egész egyszerűen a jobboldalnak nem áll jól, ha viccelődni próbálnak. Egyrészt a konzervatív újságírók, publicisták és közéleti szereplők műveletlen suttyók (mindegyik megbukna marxista közgazdaságtanból, hát hogy tudná meglátni az Orbán-kormány fenntarthatatlan gazdaságpolitikájában a tragikomédiát?), ugyanakkor eleve gúny és irónia céltáblájának méltó karakterek és események kizárólag a jobboldal közelében vannak és történnek – tekintet nélkül arra, hogy éppen ki van hatalmon. A balliberális oldal világszerte legalább olyan vicces kormányon, mint ellenzékben (Emlékezzünk Gyurcsányra: »Nem kell félni, nem fog fájni…!« szétröhögtük magunkat).

Ezek például szellemesek!

A baloldal rettenetesen vicces, csak senki más nem érti a viccet - nyilván, humorérzék nélkül nekünk ez nehezen megy. 

Éppen ezért megdöbbenve olvastuk az Európai Bizottság részére készült, 18 oldalas (!!!) összefoglalót, melyben két német (Ahmed és barátja) demokrácia és náczikutató »Ez már nem vicces! A szélsőjobboldali radikálisok humorizálása« címmel értekezik arról, hogy bizony a lipsik kidugták a fejüket a saját hátsójukból és döbbenten tapasztalják, hogy ezek az aljas fasisztákok bizony az ő játékszerükkel egyre ügyesebben bánnak.

TEHÁT VÉGRE ÉRTIK A POÉNT, CSAK NEM SZERETIK.

A dokumentum tényleg meglepetést okozott, mert most a haladó todomány ellentmondást nem tűrő tekintélyével mondták ki, hogy a humor mégsem baloldali, hanem jobboldali dolog. És nem csak, hogy jobboldali, de egyenesen szélsőjobboldali! 

A cikk paradox módon mégis annak a bizonyítéka, hogy a legjobb tréfák még mindig a liberálisoktól hangzanak el. Csak általában esetükben a »rajtad röhögünk, nem veled« élményből táplálkozik az önfeledt szórakozás. Nézzük azonban elsőként, ki is tekinthető szélsőjobboldali radikálisnak a mai progresszív, nyugati politikai közösség számára.

»Far-right extremist« ma pillanatok alatt bárkiből válhat, aki a hópihelelkű nebáncsvirágok által kialakított, terjedelmes tabu-kollekció bármelyik elemét használja szórakoztató tartalom készítése céljából, többek között:

LMBTQ (férfinők, kutyamaszkos bőrösbuzik, transzdelfinek, stb…)

Életképtelen »Z« generációs flowerchild fiatalok dekadens életmódja és közösségi megnyilvánulása

Black Lives Matter és egyéb »polgárjogi« mozgalmak visszásságai

Békés, asszimilálódott bevándorlók erőszakolós-késelős-rablós mindennapjai

Jakab Péter műproli technokolos-parizeres szendvicsei

Aki a fentiekhez hasonló témákon viccelődni mer, az automatikusan elkötelezi magát az ordas eszmék mellett. A liberális safe space buborékban ugyanis vaskézzel tartanak rendet és egy túl jól sikerült poénnal a »konzervatív ugyan, de lehet vele beszélni« kategóriából

pillanatok alatt az úgynevezett polgári szalonokon kívül találhatják magukat. Úgy szakmailag, mint emberileg.

A tanulmánynak álcázott Ludas Matyi Magazin különkiadás pedig ennél is tovább menve de facto potenciális terroristákként írja le a számukra nem emészthető poénokat posztoló közéleti szereplőket.

Nagyon vicces képek!!4!!

Nézzük tehát a dolgozatban megfogalmazott állításokat röviden – a teljesség igénye nélkül – összefoglalva, hogy a Nyájas Olvasónak már ne kelljen (a teljes anyagot saját felelősségre itt lehet elolvasni)”