Karimi sorsa a nyugat morális kudarca. A miénk is.
„Ő itt Dr. Sahraa Karimi filmrendező, az afgán nemzeti filmügynökség elnöke. 10 éves volt, amikor a tálibok hatalomra kerültek a hazájában. Menekültként nőtt fel Teheránban, itt is járt iskolába: Afganisztánban a hozzá hasonló korú lányok nem tanulhattak. Tehetségének és szerencséjének köszönhette, hogy nemcsak középiskolát végzett, hanem továbbtanulhatott. Forgatókönyvíró és filmrendező szakon végzett a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Egyetemen, később itt szerzett doktori fokozatot is.
2012-ben, 27 évesen tért vissza a hazájába, ahol dokumentumfilmeket és játékfilmeket egyaránt készített, filmfesztivált szervezett és alkotóházat hozott létre, majd – egy rajta kívül kizárólag férfiakból álló mezőnyben – elnyerte az állami filmügynökség elnöki posztját. Ő volt a rendezője a 2019-es velencei filmfesztiválon bemutatott Hava, Maryam Ayesha című filmnek, amelyet Angelina Jolie több fórumon is ünnepelve dicsért.
Puszta léte is botrány a tálibok számára: egy tudományos fokozattal rendelkező nő, aki egy intézményt vezet, ráadásul művészettel foglalkozik. S ha ez nem lenne elég, Karimi elsődleges témája a szabadság. Szót emelt a kislányok tanuláshoz való joga vagy a nők megcsonkítása ellen. »Ha a tálibok átveszik a hatalmat, betiltják a művészetet. Mi filmesek lehetünk a következő célpontjaik« – írta pár nappal ezelőtt a nemzetközi filmes közösséghez írt nyílt levelében. »A tálibok lemészárolták népünket, elraboltak sok gyermeket, gyermekmenyasszonynak adtak el lányokat«. Önmagában e sorok miatt is közellenség a tálibok szemében, az élete veszélyben van. Kabul utcáin bolyongva vette fel ezt az üzenetet:
https://www.instagram.com/tv/CSlhhninJoW/ A bank, ahonnan pénzt akart felvenni, ki sem nyitott, a nőket evakuálják a munkahelyekről.
Dr. Sahraa Karimi talán egyike lesz annak a néhány »nyugattal együttműködő« afgánnak, akit valamelyik katonai repülőgépen végül kimenekítenek az országból. A többség, köztük tolmácsok, lányokat tanító tanárok, művészek azonban ott maradnak a földi pokolban. Lesz, aki sok hónapos menekülés után eljut valamelyik európai országba, ahonnan valószínűleg kitoloncolják. A többiek a hazájukban bujkálnak majd, és ha elkapják, kivégzik őket.
Ha Afganisztán elmúlt húsz éve Amerika katonai és politikai kudarca, akkor Karimi sorsa a nyugat morális kudarca. A miénk is.”
Fotó: Nyári Krisztán, Facebook
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
A Tisza Párt elnöke továbbra sem hajlandó elárulni álláspontját a legfontosabb kérdésekben.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Vagy nem lehet, hogy csak simán félreértették azt, hogy ha a Tisza nyer, akkor [email protected]?
A hatóság szerint a helyzet továbbra is egyértelmű, Tordai Bence eddigi lépései pedig csupán az időhúzást szolgálták.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
A jövő évi választásnak is súlyos tétje van. Magyarországnak még van lehetősége megakadályozni a brüsszeli terv beteljesedését.
A Spursből két játékost is kiállítottak.
