Mire is kell és jó emlékezni Mohácsból?

„Semjén Zsolt kinevezte Hargitai János országgyűlési képviselőt a mohácsi csapata 500. évfordulójáról történő méltó megemlékezéssel összefüggő feladatok ellátásáért miniszteri biztosnak. »Nyomon követi és felügyeli a megemlékezés programsorozatának előkészítési és megvalósítási munkálatait annak érdekében, hogy az kulturális, történelmi, nemzetazonossági… módon kerüljön megrendezésre.«

Jelentsen ez bármit is! De mire is kell és jó emlékezni Mohácsból? Tomori nem fizetett majd egy évig a csapatoknak zsoldot. Ettől azok nem voltak túl lelkesek. Látva, hogy semmi sem történik az ország védelmében, a végvári parancsnokok beadták lemondásukat. Ahogy a védelem, úgy a lemondásuk sem érdekelt senkit. A magyar nemesség a rákos mezei országgyűlésen személyes ügyekről, a főúri és a köznemesi párt közti viszályokról vitatkozott. És persze megszavazta a hadiadót. A király közölte, hogy nincs pénze a hadra keléshez, erre hivatkozva a nemesség sem érezte kötelességének, hogy fegyvert fogjon.

Erdőd és Eszék őrsége, kilátástalannak ítélve a harcot, elmenekült. A király kinevezte a sereg vezéreiül Szapolyai György szepesi grófot és Tomori Pál kalocsai érseket, aki vonakodott a vezérséget elfogadni. Az alig másfél-két órás csatában a 15.000 fős magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett. Csak az erdélyi, kb. 15 ezer fős had maradt meg, mert Szapolyai János nem vállalta a harcot. Magyarul megfutamodott. És erre most mennyit költünk?”

(Nyitókép: Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása (1860). Fotó: WIKIPÉDIA)