Vágó Istvánnak írásba adom, hogy a televíziós tevékenysége kártékony volt.
„Gondoltam, megengedek magamnak egy kis önreflexív tréfát, és a Sznobjektív című műsorban a legbűzlőbb magyar ügyek közt elhelyeztem Vágó István kvízszélhámoskodását. Nem ment át. El nem tudtam képzelni, hogy Vágó Istvánon meg a nyugdíjas szektáján kívül bárki komolyan veszi majd, hogy a kvízprofesszor hazudozása szerintem egy bűzlőbb ügy, mint a Fenyő-gyilkosság – csakhogy sok felhasználó a saját felületeimen is a Vágó Istvánra való beteges rácsavarodásom jelét olvasta ki ebből a viccnek szánt gesztusból.
Mindenkit megnyugtatok: rendesen szedem a gyógyszereimet, a szemernyi megmaradt józan eszemért pedig hősies harcot vívunk a terapeutámmal. Nem adom fel: ha Gyurcsány Ferenc alkoholistából absztinens lett, én is lehetek neurotikusból ép ember. Jó példából érdemes tanulni, úgyhogy mindenkit beperelek, aki betegséggel gyanúsít, Vágó Istvánnak pedig írásba adom, hogy bár a televíziós tevékenysége kártékony volt, de ezzel még a hazai médiabűnözők százas listájára se férne fel protekció nélkül. A műsor az alábbi link kattintása nyomán tekinthető meg:”