Tényleg a magyar kormány áll e mögött?
A rövid válasz az, hogy nincsen erre utaló konkrét bizonyíték. A nem kormánypártinak tartott médiumok ennek ellenére vagy tényként kezelik, hogy magyar állami szervek állnak az ügy mögött, vagy egyértelműen utalnak erre. De mégis mire alapozzák mindezt? Több érvet is felsorakoztatnak a közvetett bizonyítékok körében, vegyük most ezeket sorra.
Egy névtelen forrás: a Direkt36 állítása szerint egy korábbi magyar titkosszolgálati tiszt azt mondta nekik, hogy információi szerint a magyar nemzetbiztonsági szervek használják a Pegasust.
Egy másik névtelen forrás: állítólag a német Die Zeitnak az NSO egyik korábbi alkalmazottja szintén megerősítette, hogy Magyarország az NSO ügyfele lett. Nyilván az anonim forrásoknak megvan a helye az oknyomozó újságírásban és a forrásvédelem miatt nem is lehet kikerülni ezt. Eltagadhatatlan sajátossága azonban az ellenőrizhetetlenség.
Citizen Lab kutatás: a cikkben találhatunk egy igen kétértelmű megfogalmazású mondatot, amely szerint a kutatóintézet korábban »a kémprogram magyarországi használatának jeleire bukkant.« Ez azonban egyébként nem azt jelenti, hogy magyarországi megrendelésű volt a kémprogram használata, hanem hogy magyarországi fókuszú.
Magyar-izraeli kapcsolatok: Még az is előkerült érvként, hogy Orbán Viktor kormányának európai viszonylatban különösen jó kapcsolata volt Benjámín Netanjáhú, izraeli miniszterelnök kormányával.
Felhasználói korlátozás: Az izraeli NSO azt állítja, hogy az általuk forgalmazott kémprogramot csak állami szerveknek, valamint kormányoknak értékesítik, az izraeli védelmi minisztérium jóváhagyásával.
Más országok példája: Az írás szerint több más ország a helyi hatóságai is használják a kiberfegyvert.
»Cui bono«, azaz a »kinek állt érdekében« elv: A Direkt36 szerint »maguk a magyarországi célpontok is számos esetben arra utalnak, hogy magyar hatóságok állhatnak a célpontok kijelölése mögött.« Ezt kétféleképpen magyarázzák: egyrészt állításuk szerint olyan személyek is szerepelnek az adatbázisban, akik magyarországon elítélt bűnözők, tehát a hatóságoknak érdekükben állna nyomozni utánuk. Másrészt utalnak arra is, hogy az általuk beazonosított személyek közt olyan ellenzéki politikusok és nem kormánypárti újságírók vannak, akik megfigyelése a magyar kormány érdeke.