A Spiegel szerzője és a konszenzus nélküli alapértékek

„A Spiegel szerzője szerint a magyar miniszterelnök »semmibe veszi az európai értékeket«, miközben sértő módon »elvtársként« utal rá. Demokratikus célokról és homályos, konszenzus nélküli alapértékekről pont a marxisták és a neoliberálisok hajlamosak beszélni, amikor manapság felkérdezik Közép-Kelet-Európa népeit, hogy miért nem hajlandóak minden kritika és szó nélkül azonosulni a nyugati nagyhatalmaknak, és azok kulturális elitjének társadalmi célkitűzéseivel; miért nem hajlandóak teljes szívvel részt venni a nyugati társadalomkísérletekben: tudományos igazságok felülírása (gender, LMBTQ), új történelem konstruálása ideológiai alapon (BLM és gyarmati lelkiismeretfurdalás egyéb megnyilvánulásai, különös tekintettel a baloldal új szavazóira, a bevándorlókra.

Álláspontjuk szerint a (szigorúan általuk hitelesített) demokratikus céloknak megfelelő döntés tesz demokratikussá egy államot. Ha a döntés tartalma a »nemzetközi standartokkal« (Szánthó Miklós) egyező és a »felettes énnek« tetsző, akkor az legitimálja a demokráciát is, ha viszont ezekkel ellentétes vagy éppen a nemtetszést vált ki, akkor meg nem. Természetesen arról hallani sem akarnak, hogy a demokrácia nem arról szól, hogy mit döntünk, hanem »csupán« arról, hogy miként. Magyarul a demokrácia nem több vagy kevesebb, mint egy döntéshozási mechanizmus. »Ilyen szempontból a demokratikus döntéshozatalba  való bevonáson túl nem léteznek »demokratikus értékek«, hiszen első számú demokratikus alapérték, hogy egy adott politikai közösség minden nagykorú tagjának beleszólása legyen a döntésbe, a nép döntsön.« (Szilvay Gergely, A gender-elmélet kritikája).

Már csak azért is képtelenség, hogy egy-egy döntés attól váljon demokratikussá, hogy az megfelel egy kultúrális elit vagy politikai ideológia elvárásainak, mivel „a demokrácia, többek között, érdeke, és értékek, világnézetek egymással való versengéséről szól”. (Szilvay Gergely) Ennek megfelelően, kedves demokráciáért aggódó német barátaink, ha mi magyarok demokratikus módon úgy döntünk, hogy nem kívánjuk az LMBTQ-mozgalom céljait megvalósítani, az ugyanolyan legitim döntés, mint annak az ellentétje. A döntést tartalma alapján bírálni, annak a jognak az elvitatása, hogy a demokratikus keretrendszeren belül mi magunk döntsünk az életünkről; ezt hívják morális imperializmusnak.”