„Az Országgyűlés megszavazta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szóló törvényt, amelyet a hazai és nemzetközi balliberális erők melegellenesnek titulálnak. Noha az elfogadott szabályozás a gyerekek neveléséről, és nem a homoszexuálisokról szól, a globalista erők újra támadásba lendültek, ismét pellengérre állítva a magyar szuverenitáspárti kormányt. Világossá vált, hogy a migrációs válsághoz hasonlóan szuverenitáskérdésről van szó, és a nemzetközi erők aknamunkája ellenére Magyarország nem enged a progresszív napirend nyomásának. Miután a közép-és kelet-európai régió Magyarország vezetésével 2015 után az önállóság útjára lépett, – ezáltal gyengítve az uniós intézményrendszer további föderalizációjának tervét – az egykori gyarmatosítók a »közös értékek« nevében indítanak újabb támadást Magyarország ellen.
A XXI. Század Intézet legújabb elemzése rávilágít a pedofilellenes törvény gyermekvédelmi jelentőségére, az unió képmutatására az európai »közös értékek« szelektív értelmezése kapcsán, illetve a Nyugat újfent kirajzolódó gyarmatosító és szuverenitásellenes attitűdjére.
Orbán Viktor a magyar függetlenség napján ismertetett tézise szerint a birodalomépítés helyett az európai “demokráciák demokráciáját« kell létrehozni, aminek elengedhetetlen kelléke egy olyan, új intézmény létrehozása a tagállamok alkotmánybíróságainak bevonásával, amely vétójogot garantál a tagállami parlamenteknek a túlterjeszkedő uniós jogalkotással szemben. Mindemellett a miniszterelnök által javasolt »piros lap eljárás« visszaterelné az uniót a gazdaság területére, ahol valójában jól működik az intézményrendszer.
A határok védelme, a családjogi kérdések, továbbá az oktatás tartalmának és szervezeti felépítésnek meghatározása mind tagállami hatáskörbe tartoznak.
Mindezt az EU-ban működő szubszidiaritás elve is megerősíti, vagyis, hogy az egyes döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebb kell meghozni.
A korábban kívülről irányított, eladósított, kvázi-gyarmatként kezelt Magyarország a 2010 óta regnáló konzervatív magyar kormány paradigmaváltása következtében belülről, szuverén módon irányított országgá tette. Az elmúlt évtized szuverenitásért folytatott harcai rendre bizonyították, hogy Magyarország többé nem kíván a Nyugat gyarmata lenni, és a kezdetben lesajnált gondolat ellenére nem csak a saját lábán képes megállni, hanem az egész közép-és kelet-európai régión túl – adott esetben – egész Európa számára képes példamutatóként viselkedni.”