Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
A napokban egy Google Maps keresés után döbbenten láttam, hogy egy fél tucat településen a mai napig létezik Ion Antonescu utca.
„Hallott valaha bárki arról, hogy Romániát a nyugati országok egy csoportja számonkérte volna a jogállamiság hiánya vagy az igazságszolgáltatás problémás működése miatt? Intéztek éles kirohanást a román állam ellen amiatt, hogy az országban akadálytalanul terjedhetnek az úgynevezett ordas eszmék? Nem, mi több, az ország korrupciós főügyészét, aki politikai leszámolásokhoz asszisztált erdélyi magyar politikusok ellen, kinevezték az Európai Ügyészség élére. Az erdélyi magyar kisebbséget érő atrocitások és elszenvedett visszaélések pedig szinte láthatatlanok Amerika vagy az Európai Unió számára.
Abban a hitben éltem az életem sokáig, hogy Romániát némileg konszolidálta az ország NATO-és Európai Uniós csatlakozása. Meg voltam győződve eddig arról, hogy például háborús bűnösökről, a zsidó törvények kezdeményezőiről elnevezett utcákat már átnevezték.
Nem azért, mert már másképp gondolkodnak a saját történelmükről, hanem azért, mert ez volt a nyugati integráció feltétele, meg kellett csinálni a házi feladatot.
Bár nem gyakran fordul elő, most be kell valljam, hogy tévedtem Romániával kapcsolatban. A napokban egy Google Maps keresés után döbbenten láttam, hogy egy fél tucat településen a mai napig létezik Ion Antonescu utca. Akár egy 33 ezer fős kisvárosban is.
Igen, mintha Magyarországon Szálasiról lenne közterület elnevezve. Nem, nem Horthy Miklósról, nem ugyanaz a kategória – egy Szálasi-szerű figuráról van szó.”