Normális az a világ, ahol egy bejegyzésért annyi szabadságvesztéssel lehet sújtani valakit, mint egy brutális bűncselekményért?
„Büntetőeljárást indítottak Päivi Räsänen, Finnország volt belügyminisztere, a kereszténydemokraták vezetője ellen, amiért tiltakozásul a rómaiakhoz írt levél 1:24–27. versét osztotta meg közösségi oldalán egy kép formájában – adta hírül a Caldronpool.com alapján a Vasárnap.hu. A képviselőnő a Twitter-bejegyzésével a Finn Evangélikus–Lutheránus Egyház Pride-felvonuláshoz való csatlakozását kritizálta. A poszt miatt nyomozás indul, és amennyiben Päivi Räsänen nem vonja vissza állításait, akár hatéves börtönbüntetést is kaphat. Az ügyészek érvelése szerint a Pál apostol szavait szó szerint idéző tweet »sértette a homoszexuálisok egyenlőségét és méltóságát«.
Mit is bírált Päivi Räsänen? Azt, hogy a Finn Evangélikus–Lutheránus Egyház csatlakozik a Pride-felvonuláshoz. Kezdjük a mondat végéről. Miért nevezik Pride-nak (büszkeségnek) a természetellenes szexuális vágyaktól fűtött emberek felvonulását? Magam heteroszexuális vagyok, de nem vagyok büszke rá, persze nem is szégyellem. Lehet mondani, hogy elfogadom, örülök neki, de önmagában nem düllesztem ki a mellkasom attól, hogy természetes szexuális irányultságú vagyok. Nem értem, hogy az, aki természetellenes vonzalmat érez a másik iránt, miért büszke rá.
A finn képviselőnő posztjának másik eleme az, hogy a Finn Evangélikus–Lutheránus Egyház csatlakozott a Pride-hoz. Értik? Egy keresztény egyház Isten nevében odaállt a melegek felvonulása mellé. Az az egyház teszi ezt, amelyiknek ki kellene állnia a természetes mellett, a természetellenes ellenében. Nem tudom, hogy akik az egyház csatlakozása mellett határoztak, ismerik-e Bibliát, Jézus tanításait vagy éppen a Päivi Räsänen által idézett rómaiakhoz írt levelet. Remélem, nem, mert az a rosszabb.
S végül ejtsünk szót a lehetséges büntetésről! Hogy Päivi Räsänen jót cselekedett a közösségi oldalra kitett posztjával vagy sem, az lehet vita tárgya. Hitem és eszem szerint helyesen járt el, én innen, kétezer kilométer távolságból is kiállok mellette. De tegyük fel, hogy tévedek, tévedünk. Tegyük fel, hogy a volt finn belügyminiszter rosszul akart jót, és rosszul szerette volna a természetellenestől a természetes felé fordítani az embereket, és bejegyzése miatt egyesek rosszul érezhették magukat. De ezért hat év börtönt kellene adni? Hat év börtönt fegyveres rablásért, súlyos korrupciós bűncselekményért, fizikai erőszakért szokás megítélni, de adott esetben gyilkossági kísérletért sem adnak sokkal többet.”