Kati Kariko

„Gondolom senki előtt, aki az elmúlt 30 évben nyomon követte azt, ami Magyarországon az un. ügynökaktákkal történt, nem kétséges, hogy ami most Kati Karikoval történik, az kizárólag a rendszerváltás óta eltelt 30 év és az ország szégyene. Nevezetesen, hogy 31 év nem volt elegendő idő arra, hogy végre pontot tegyünk a diktatúra titkosszolgálatának ügyeire, hogy nyilvánossá és szabadon kutathatóvá váljanak az iratok arról, hogy ki, mikor, hogyan és miért működött együtt a titkosszolgálatokkal és szigorúan titkos tisztként kik működtették a rendszert. Kik szervezték be és zsarolták a különböző ügyosztályok titkos ügynökeit.

 A hivatalos propagandában már csak szitokszóként emlegetett SZDSZ már 1991-ben benyújtott egy törvényjavaslatot az akták teljeskörű nyilvánosságáról, ám ezt is és a következő 30 évben bármilyen törvényjavaslat elfogadását,  amely megpróbálta volna végre rendezni ezt a kérdést, az MSZP, az MDF és a Fidesz egymással összejátszva  megakadályozott. Az SZDSZ és később az LMP számtalan javaslatot nyújtott be az ügynökakták nyilvánosságra hozatala érdekében, de ezek minden alkalommal elbuktak. Nem sok kétségünk lehet afelől, hogy a három párt  együttműködésének hátterében részben a pártok képviselői egy részének érintettsége állt, részben pedig az, hogy nem akartak lemondani arról a zsarolási potenciálról, amit az ügynök múlt jelentett számukra, amivel bárkit aki érintett volt sakkban lehet tartani.”