Karikó Katalin édesapja és az 1956-os forradalom

„Nézzük részletesebben, mit jelentett az, hogy Karikó János a Forradalmi Nemzeti Tanács tagja volt Kisújszálláson. Az 1956-os forradalom napjaiban országszerte megalakultak az új, demokratikus szervek. E szerekbe már nem a rettegett kommunista funkcionáriusok kerültek, hanem a polgári értékrend, a demokrácia híveit választották meg demokratikus úton. Aki szerepet vállalt a forradalmi szervekben felelősségteljességről, bátorságról tett tanúbizonyságot.

Kisújszállás Város Forradalmi Tanácsa is leváltotta a nép kívánságára a tanács gyűlölt rákosista dolgozóit. A rend fenntartása mellett foglaltak állást, ellenezték a garázdaságot, az ablakbetöréseket. Karikó János is felszólalt a nemzetőrök beosztásával kapcsolatban: a szolgálatra jelentkező nemzetőröknek mondják meg, mikor és hol kell jelentkezniük. Ez fontos szervezési kérdés volt, hogy a nemzetőrség működni tudjon. Karikó János a 10 tagból álló nemzetőrség tagja volt. Kisújszállás Forradalmi Tanácsa 1956. november 3-i ülésén számolt be arról, hogy döntöttek: idegen nyelv oktatása, hittan és  történelem oktatás fakultatív alapokon zajlik, a káderanyagot kiosztották. 

Mindez azért volt fontos, mert a hivatalosan hirdetett ateizmussal szemben újra lehetővé tették a hittanra járást, vallásos nevelést. A kötelező orosz nyelv tanulása mellett vagy helyett más idegen nyelv is választhatóvá vált. A káderanyag az 1950-es években az állampolgárok rettegett ellenőrzési módszere volt: egy rossz munkahelyi vélemény elvághatta  egy ember szakmai pályáját és életútjának totális ellenőrzését tette lehetővé. A lakosságnak fát, az intézményeknek szenet osztottak szét fűtésre. A Kisújszállási Forradalmi Tanács tehát tette azt szívvel lélekkel, amit országszerte a Forradalmi Tanácsok: a demokratikus intézmények újbóli kiépítését. Fő céljuk volt  a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, a többpártrendszer bevezetése, szólásszabadság, sajtószabadság, gyülekezési és egyesülési szabadság, hogy a legfontosabbakat említsük. Szintén a Kisújszállási Forradalmi Tanács tagja volt Szabó János vívó, katona. Vívóedzőként dolgozott. Ő vezette a jegyzőkönyvet, a forradalom bukása után pedig áthelyezték Nyugat-Magyarországra, nem edzősködhetett a forradalom utáni években, lakatosként is dolgozott. (Zalai Hírlap, 2017. június 17.)”