„Egyrészt az EU léte bizonyítja, hogy a kontinens képes emlékezni a múltra. Képes tanulni, nem elkövetni ugyanazt a hibát. Másrészt reménnyel tölthetnek el minket a nők, s a meglehetősen sztereotip módon nőiesnek nevezett politikai eszközök. Ami Orbán és macsó haverjai számára a gyengeség jele, az valójában erősség. Képesnek lenni nem izomból, de érvek, nem diktátumok, de egyeztetések alapján dönteni, a másikra odafigyelni, a szempontjait mérlegelni: ez az unió, és ez bizony erősség!
Ezért a járvány után jobb, nőbarátabb világot kell építenünk, hogy Európa még erősebbé válhasson. Muszáj, hogy a helyreállítás nemileg igazságos legyen. Ha most nem teszünk semmit, a lányaink sem kapnak majd több lehetőséget, mint mi. A nőket és az ő jóllétüket a politikai döntéshozatal középpontjába kell emelnünk. Gondoskodnunk kell biztonságos, jól fizető munkahelyekről, a férfiakéval azonos fizetésekről, a munka és a család összeegyeztetését megkönnyítő lépésekről. Több nő kell a politikában. Azt akarjuk, hogy a nőügyek emberi ügyek legyenek. Kibírjuk, ha Magyarországon még egy évig Novák Katalin felel mindezért, aztán úgyis visszatér a normalitás, és elkezdjük az érdemi munkát. Fel kell lépnünk az erőszak ellen is. Az EU-nak kötelező, minden tagállamra érvényes jogszabályokat kell elfogadnia a gyűlölet-bűncselekményekkel, így a nőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatban, és azokat be is kell tartatnia.
Véssük eszünkbe: az emberek jólléte fontosabb, mint a GDP, mert a rosszul levő emberek nem tudnak sem GDP-t termelni, sem geopolitikai játékokat játszani, sem klímaválságot kezelni. Ha emlékezünk a múltra, akkor azt látjuk, hogy a modern európai történelem a jogkiterjesztésé, a jobbágyfelszabadítástól az általános választójogon keresztül a nők egyenjogúsításáig. Járjuk ezt az utat.”