„Izrael illegitim és erőszakos, kolonialista és apartheid viszonyokat tart fenn, elnyomja és kizsákmányolja az általa megszállt területek őslakosait, sőt genocídiumot követ el a palesztinokkal szemben – hangoznak hosszú évek óta a zsidó állammal szemben bojkottot, tőkekivonást és szankciókat sürgető, palesztin kezdeményezésre létrejött BDS-mozgalom (Boycott, Divestment and Sanctions) szlogenjei amerikai campusokon, európai akadémiai berkekben, a nemzetközi művészvilágban. Amikor e sorokat írom, Izraelt sokadik napja lövi rakétákkal a Hamász, amely ugyancsak hosszú évek óta szóról szóra ugyanezeket a hazugságokat ismételgeti.
A térségben újra felerősödött háborús zajban szinte már kivehetetlen, hogy az egyre hangosabb és magabiztosabb BDS-mozgalom adott-e érveket a Hamásznak vagy fordítva, hogy melyik a másiknak a folytatása más eszközökkel, de azt tényként könyvelhetjük el, hogy a BDS által (is) gyakorolt gyűlöletbeszéd itt közvetlen és nyilvánvaló fenyegetést jelent Izrael zsidó (és persze arab) lakosaira.
Mindez onnan jutott eszembe, hogy Kovács Andrással vitázva Laczó Ferenc történész e hasábokon (lásd: A lehatárolás hasznai, Magyar Narancs, 2021. május 6.) éppen a BDS-mozgalmat hozza fel röpke, odavetett példának arra, mennyire nehéz megalapozottan megállapítani egy megszólalás antiszemita jellegét: »…például amikor a BDS (…) egyik tagja antiszemita érvet ad elő, nem pedig a szervezeti tagság alapján. Ha utóbbi esetén »kisebb« is a tévedés esélye (…), az ártatlanság vélelmét azért nem illene feladni.«
Három okból lehet ilyesmit bedobni egy vitában, és ez ugyanaz a három ok, ami miatt valaki aláírhatja az antiszemitizmus fogalmát a BDS-mozgalom védelmében erősen leszűkítő ún. jeruzsálemi nyilatkozatot (JDA): naivitás, tudatlanság vagy színtiszta gonoszság. Az ártatlanság vélelme természetesen a történész szerzőt is megilleti, bár korrektebben járt volna el, ha a Narancsban is elmondja, hogy szerinte a »megszállt és elnyomott palesztinok« sérelmeiért »köztudomásúlag nagy részben épp Izrael állama a felelős«, ezt állította ugyanis egy 2018-as interjújában, amelyben a palesztin terrorról véletlenül sem esett szó.”