„Karácsony Gergely elhíresült interjújáról már sok szó esett, a haladó, tehát jó, tehát szép, tehát virágillatú body shamingtől (a fizikai megjelenés kigúnyolásától) volt hangos az elmúlt hét összes sajtóorgánuma, amit aztán ki-ki vérmérséklete szerint kommentált is.
A kormányoldal értetlenségét fejezte ki, hiszen eddig itt a jobboldalon úgy tudtuk, a balliberális kollégák és politikusok legalábbis egészen vasárnap délutánig azt mondták, hogy a testszégyenítés csúnya dolog, olyan, amihez csak a hozzánk hasonló gyűlölködő és korlátolt fasiszták szoktak fordulni, a fejlett Nyugat és a liberalizmus viszont már meghaladta az ebbe a kategóriába sorolandó gúnyolódásokat.
A baloldalon pedig üzembiztos hallgatás, cipőnézegetés, cinkos kuncogás, esetleg a nem rád, hanem érted haragszom, hiszen szeretlek típusú fejcsóválás volt tapasztalható.
Azonban eddig elsiklottunk egy amúgy nagyon fontos részlet felett. Hiba volt, de mentségünkre szóljon, hogy a liberális Karácsony kövérezése legalább olyan megdöbbentő és sokkoló volt, mint amikor kiderült, hogy a szerencsi időközin a tetves zsidózó Bíró Lászlót fogják támogatni az ellenzéki pártok és a beléjük szerelmes függetlenül objektív újságírók.
Az Economistban megjelenő interjúhoz tartozott egy amolyan karikatúra is, amin a mi drága főpolgármesterünk volt látható, aki miután átvágott egy műszaki határzárhoz kísértetiesen hasonló szerkezetet, egy hatalmas talapzatot kezdett légkalapács segítségével lebontani. A talapzaton egy különösen csúnyán és gonoszul megrajzolt Orbán Viktor ijedezett.”