A jogász szerint Magyar Péternek nem a Fidesz alkotmánypolitikájával volt problémája az elmúlt 16 évben, hanem azzal, hogy azt Orbán csinálta és nem ő.
Az országgyűlési választást értékelte Schiffer András az ÖT műsorában, ahol elsőként arról beszélt, hogy a Fidesz közvéleménykutatói „benézhették az eredményt”, míg a Tiszának pedig bejött a tömeghatás, mint termék. Felidézte, ezt már a 2021-es ellenzéki összefogásnál tesztelték a baloldalon a miniszterelnök-jelölt kiválasztásánál. Mint mondta, ennek eredménye lett, hogy végül a harmadik helyre befutó Márki-Zay Péter lett a jelölt, melyet Schiffer András a közösségi platformokon megjelenő hangulatépítéssel, a fiatalok megszólításával értek el.
Ezt a tömeghatást élesítették Magyar Péternél like-okkal, kommentekkel, amit erővé konvertáltak
– fogalmazott a jogász.
Mint mondta, a 2024-es EP választás után a fenti tömeghatáskeltésben kulcsfontosságú szerepet töltöttek be a közvéleménykutatók. Szerinte az a 600 ezer ember, akit először jelentek meg az urnáknál, talán gyenge kötődéssel rendelkeztek, és az utolsó hetekben dönthettek a szavazás mellett, felülve a divathullámra. Hangsúlyozta,
itt az elvek, programok, eszmék helyét elmossa az érzület, ami aggasztó, mert az érzület nagyon ingatag, nem egy stabil kötődés. Erre kormányzást építeni nagyon nehezen lesz.
Schiffer András szerint az október 23-i tömegrendezvényeknél ha a Fidesz minden idők legnagyobb békemenetét produkálja, és a Tisza megmozdulásán kevesebben látszott volna, akkor az általa megnevezett tömeghatás átfordulhatott volna. – Véget ért az a világ, ahol tematizáció működik, mert érzületek vannak – mondta, felidézve, hogy a rendszerválás után miként buktak meg kormányok.
Schiffer András azt is mondta, bizonyos kérdésekben, mint az ukrán háború, a választók nyilván a Fidesz politikáját támogatták,
Magyar Péter nem véletlenül nem beszélt erről érdemben, a Tisza jelöltjei pedig semmiről sem beszélhettek, míg Orbán Viktor ezt tette meg fő tétként. De a tematizáció erejének csökkentése ebben a kérdésben is látszik, hiszen nem ez volt a döntő.
A DK és az MKKP vereségéről úgy vélekedett, nem lehetett egyszerre hideget és meleget fújni, nem lehet két irányba kampányolni. – A DK O1G pályán próbálta előzni a Tiszát, de nem jött össze. És – tette hozzá –
Gyurcsány visszavonulása hatalmas ziccer volt a DK-nak, amit nem használtak ki.
– A kutyák hasonló ívet futottak be, Woke menekülő pártot csináltak magukból, hogy aki fanyalog Magyar Pétertől, majd leszavaz rájuk, de retorikájától nem különböztek a Tiszától – vélekedett.
Beszélt arról is, hogy 2022-ben a NER repedésével a nómenklatúra burzsoázia képviselői rendre beépültek a Tiszába, és már hiányolják a leendő kormányban az egykori SZDSZ jelenlétét. Rubovszky Ritáról azt mondta, itt nyilvánvaló resataurációs szándék van, miszerint a 2010 előtti liberális kulturális világot szeretnék visszahozni.
A lemondásra felszólított közjogi méltóságok kapcsán azt mondta, az Alkotmánybíróság világossá tette, hogy
a jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani.
Akik arrogáns módon arról harsognak, hogy a jogállamot zárójelbe kell tenni, azok a bolsevizmus nyelvén beszélnek. – Itt elválik az ocsú a búzától, hogy kik azok, akik valóban a jogállam eszményét próbálták képviselni a NER-el szemben 2010 óta, és kik azok, akik, ha kell baloldali jelszavakat, ha kell, a jogállamiság bűvszavát kizárólag arra és annyiban használják, amennyiben a saját hegemon pozíciójukat megtartásához szükséges – mondta. Hozzátette, kettéválasztaná a Tisza elnökének listáját. Szerinte jó volna a GVH-t, NMHH-t, meg az önálló szabályozó szerveket külön kezelni. Az alaptörvény hibájának nevezte, hogy ezeket a szervek alkotmányba foglalásával leszakította a kormányzati kompetenciákat, ugyanakkor
személyre szabott jogalkotással, és visszamenőleges hatállyal állítani helyre a jogállamot cifra oximoron.
Hozzátette, külön kategória azon független közjogi pozíciók, mint az államfő, a kúria elnöke, az alkotmánybírák személye, mert kifejezett jelentősége van annak, hogy a mandátumuk túlnyúlik parlamenti ciklusokon. Felidézte, korábban még gondolatként sem merült fel a Fideszben, hogy leváltsák például Sólyom Lászlót. Hozzátette, az is aggályos, hogy a miniszterelnöki két ciklust meghatározó törvényt is visszamenőlegesen kívánják alaptörvénybe foglalni. – Ez egy Lex Orbán, lássuk be – mondta Schiffer András.
Hangsúlyozta,
aki jogállam ellenében akar jogállamot megvalósítani, annak nem a Fidesz alkotmánypolitikájával volt problémája az elmúlt 16 évben, hanem azzal, hogy azt Orbán csinálta és nem ő.
– Annak a NER hatalomgyakorlásával az volt a legfőbb problémája, hogy a saját pozícióit veszélyben érezte Orbán hatalomgyakorlása miatt – vélekedett Schiffer András.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
Tudom, hogy kívülről könnyű beleszólni, de jobbnak kell lenni ebben is, mint az Orbán-rendszer!
Folytatása annak az ellenfelet lebecsülő, hazaáruló gazembernek tartó felfogásnak, ami ellen az elmúlt évtizedben annyiszor felemeltük a szavunkat többen is.
Új vezetők, régi célok, változó politikai környezet – ezek határozták meg a Fidesz tisztújító kongresszusát. A tanácskozáson nemcsak személyi kérdésekről döntöttek, hanem a párt jövőbeli működésének irányairól is. Mit üzennek a szervezeti változtatások, és milyen stratégiával készül a Fidesz a következő időszakra?
A Fidesz újraválasztott elnöke a korábbi igazságügyi miniszteréről is beszélt a párt kongresszusán.
Magyar Péter szerint a Master Good profitjából bőven futná tisztességes fizetésre a magyar munkavállalóknak.
Tényleg Gál Kinga néni a megújulás?
A legutóbbi világbajnokság házigazdája a hosszabbításban mentett pontot európai ellenfelével szemben.
Tudom, hogy kívülről könnyű beleszólni, de jobbnak kell lenni ebben is, mint az Orbán-rendszer!
