Schiffer: A jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani

Az országgyűlési választást értékelte Schiffer András az ÖT műsorában, ahol elsőként arról beszélt, hogy a Fidesz közvéleménykutatói „benézhették az eredményt”, míg a Tiszának pedig bejött a tömeghatás, mint termék. Felidézte, ezt már a 2021-es ellenzéki összefogásnál tesztelték a baloldalon a miniszterelnök-jelölt kiválasztásánál. Mint mondta, ennek eredménye lett, hogy végül a harmadik helyre befutó Márki-Zay Péter lett a jelölt, melyet Schiffer András a közösségi platformokon megjelenő hangulatépítéssel, a fiatalok megszólításával értek el. 

 – fogalmazott a jogász.

Mint mondta, a 2024-es EP választás után a fenti tömeghatáskeltésben kulcsfontosságú szerepet töltöttek be a közvéleménykutatók. Szerinte az a 600 ezer ember, akit először jelentek meg az urnáknál, talán gyenge kötődéssel rendelkeztek, és az utolsó hetekben dönthettek a szavazás mellett, felülve a divathullámra. Hangsúlyozta, 

Schiffer András szerint az október 23-i tömegrendezvényeknél ha a Fidesz minden idők legnagyobb békemenetét produkálja, és a Tisza megmozdulásán kevesebben látszott volna, akkor az általa megnevezett tömeghatás átfordulhatott volna. – Véget ért az a világ, ahol tematizáció működik, mert érzületek vannak – mondta, felidézve, hogy a rendszerválás után miként buktak meg kormányok. 

 Schiffer András azt is mondta, bizonyos kérdésekben, mint az ukrán háború, a választók nyilván a Fidesz politikáját támogatták, 

A DK és az MKKP vereségéről úgy vélekedett, nem lehetett egyszerre hideget és meleget fújni, nem lehet két irányba kampányolni. – A DK O1G pályán próbálta előzni a Tiszát, de nem jött össze. És – tette hozzá – 

– A kutyák hasonló ívet futottak be, Woke menekülő pártot csináltak magukból, hogy aki fanyalog Magyar Pétertől, majd leszavaz rájuk, de retorikájától nem különböztek a Tiszától – vélekedett.

Beszélt arról is, hogy 2022-ben a NER repedésével a nómenklatúra burzsoázia képviselői rendre beépültek a Tiszába, és már hiányolják a leendő kormányban az egykori SZDSZ jelenlétét. Rubovszky Ritáról azt mondta, itt nyilvánvaló resataurációs szándék van, miszerint a 2010 előtti liberális kulturális világot szeretnék visszahozni.

A lemondásra felszólított közjogi méltóságok kapcsán azt mondta, az Alkotmánybíróság világossá tette, hogy 

Akik arrogáns módon arról harsognak, hogy a jogállamot zárójelbe kell tenni, azok a bolsevizmus nyelvén beszélnek. – Itt elválik az ocsú a búzától, hogy kik azok, akik valóban a jogállam eszményét próbálták képviselni a NER-el szemben 2010 óta, és kik azok, akik, ha kell baloldali jelszavakat, ha kell, a jogállamiság bűvszavát kizárólag arra és annyiban használják, amennyiben a saját hegemon pozíciójukat megtartásához szükséges – mondta. Hozzátette, kettéválasztaná a Tisza elnökének listáját. Szerinte jó volna a GVH-t, NMHH-t, meg az önálló szabályozó szerveket külön kezelni. Az alaptörvény hibájának nevezte, hogy ezeket a szervek alkotmányba foglalásával leszakította a kormányzati kompetenciákat, ugyanakkor 

Hozzátette, külön kategória azon független közjogi pozíciók, mint az államfő, a kúria elnöke, az alkotmánybírák személye, mert kifejezett jelentősége van annak, hogy a mandátumuk túlnyúlik parlamenti ciklusokon. Felidézte, korábban még gondolatként sem merült fel a Fideszben, hogy leváltsák például Sólyom Lászlót. Hozzátette, az is aggályos, hogy a miniszterelnöki két ciklust meghatározó törvényt is visszamenőlegesen kívánják alaptörvénybe foglalni. – Ez egy Lex Orbán, lássuk be – mondta Schiffer András.

Hangsúlyozta, 

– Annak a NER hatalomgyakorlásával az volt a legfőbb problémája, hogy a saját pozícióit veszélyben érezte Orbán hatalomgyakorlása miatt – vélekedett Schiffer András.

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád