Ez a létszerveződési mód valójában sokkal komplexebben és mélyebben van megalapozva, mintsem gondolnánk. Igaz, volt rá bőven ideje a nem létező világerőnek, háromezer éve kísérletezik vele, már a császárkori Róma is egy globáliskapitalizmus-kísérlet volt, csak a technoevolúciós motor valami miatt ott nem indult be. Egyébként nagy valószínűséggel ez a mostani kísérlet éppen emiatt, az akkor hiányzó technoevolúciós motor miatt lesz valóban végzetes az emberiség számára.
A vírus világtémája mutatja meg a legdrámaibban a hamis »kívül« és »belül« dichotómiát. A hamis biztonság és kényelem most az egymásnak és önmaguknak is ellenmondó narratívák állandó háborújának örvényeibe látszik beleveszni.
Ezek a szétroncsolt társadalmi valóság helyére telepített hamis valóságok mindig kényelmet és biztonságot ígérnek annak, aki »belül« van, és engedelmesen belesimul a világ nem létező urainak elbeszélési módjába. És kész aktívan harcolni a »gonoszok« ellen, akik »kívül« vannak, s akiket persze szintén e nem létező urak neveznek meg számunkra. Pedig e színjáték világ díszletei mögé rejtőzve a »kívül« és a »belül« világát is ugyanaz a globális szuper struktúra gyártja le mindenki számára, így állandósítva azt az egyre pusztítóbb háborút, amely most már az emberiség létét fenyegeti.”