A Donbász Ukrajna parázsló szegletévé vált.
„Az ukrán társadalom egy része Ukrajna függetlenné válása óta menekült volna Moszkva öleléséből, törekvését több nekifutással is igyekezett érvényesíteni több-kevesebb sikerrel. A 2013–2014-es forradalmi események véglegessé tették ezt a folyamatot, és az egyébként többvektoros – bár 2013-ra már inkább inga mozgására emlékeztető – külpolitikát folytatni igyekvő Ukrajna nyugati fordulatot tett. A következmények jól ismertek: Oroszország megszállta a Krímet, Donyeck és Luhanszk megyékben szakadár érzelmek lángoltak fel, amelyek több ezer áldozatot követelő fegyveres összecsapásokba torkollottak az ukrán reguláris csapatok és az oroszok által támogatott szeparatista erők között.
Mindkét fél komoly veszteségeket szenvedett, az ukrán hadsereget több alkalommal is katlanokba zárták. A helyzetet a minszki egyezmények voltak hivatottak rendezni, amelyek politikai részének megvalósítása azonban zátonyra futott. A folyamat megtorpant, a Donbász Ukrajna parázsló szegletévé vált. Az orosz–ukrán viszony mélypontra került.
A Majdant követő Porosenko-éra politikája komoly hangsúlyt helyezett az orosz–ukrán konfliktusra. A keleti háború a médiában és a közvéleményben (a nemzetköziben is) orosz–ukrán hibrid háborúként rögzült, az ország élete pedig a Hadsereg–Hit–Nyelv háromsága mentén haladt. Volodimir Zelenszkij fiatal, népszerű humorista és színész elsöprő választási győzelme a Majdan utáni új mindennapokra adott válasz volt. Sokan tőle várták a háború lezárását, azonban csalódniuk kellett. Zelenszkij jó pozícióból indult, úgy tűnt, hogy az orosz vezetés nyitott volt a párbeszédre.
Pártja, a Nép Szolgája az ukrán parlamentben egyedüli kormányalakító többséget szerzett, így az új elnök a helyzet rendezéséhez szükséges teljes eszköztárral rendelkezett, de intézkedései arra utaltak, hogy inkább a korábbi elnök szavazótáborának kívánt tetszeni, mintsem saját választóinak tett ígéreteit megvalósítani. Retorikája egyre inkább a háborúpárti Porosenkóéra kezdett hasonlítani. Bizonyos eredményeket ugyanakkor elért.”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint példátlan, hogy egy magyar ellenzéki párt is szerepet vállal az ukrán titkosszolgálati akcióban.
Az Antall-kormány egykori külügyminiszterére néhány napja egy kőműveskalapáccsal sújtott le egy 70 éves férfi.
Az amerikai elnöknek az Oroszország elleni szankciókról is határozott véleménye van.
Ukrajna már kétszer is támadást intézett az objektum ellen, most pedig azt állítják, hogy sikerült megrongálni a víz alatti pilléreket.
A védelemért felelős uniós biztos Hágában kijelentette, „a diplomáciai megoldásokkal, bármennyire is támogatandók, nem fogunk békét elérni”.
„Oroszország nem jelent fenyegetést az Egyesült Királyságra és annak lakosságára” – közölte a helyi orosz nagykövetség X-oldalán.
Tizenhat településen vált emberi fogyasztásra alkalmatlanná a csapvíz.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint példátlan, hogy egy magyar ellenzéki párt is szerepet vállal az ukrán titkosszolgálati akcióban.
