Többen fatvát hirdettek ellenem

„Iménti nagypénteki posztom miatt kommentekben és privát üzenetekben többen fatvát hirdettek ellenem... izé, bocs, anatémát mondtak ki rám. Van, aki túlvilági, más pedig evilági büntetéssel fenyeget, és akad, aki a kettőt kombinálná.

Először azon gondolkodtam, hogy leírom, mint jelent nekem az úgynevezett, sokat emlegetett "judeo-keresztény és hellén-római alapú európai kultúra" (benne az arabok által átörökített görög-római kultusz- és kultúrkör, a dekadens, sziporkázó hellénizmus, az ezerféle, kis-ázsiai eredetű kereszténység, az inkvizítorok, boszorkányok és boszorkányégetők, az eretnekek légiói, a vágánsok és a reneszánsz, a protestáns etika, a humanizmus, a felvilágosodás, a modern és a posztmodern, a francia forradalom, a francia ellenforradalom, az itáliai pénzváltókból kinövő bankrendszer, a józanul gyilkos ipari forradalom és a rajongó ludditák, a marxizmus, az antiimperializmus és a gyarmati kizsákmányolás, a csodaváró tranzitológia és a messianisztikus kommunizmus, a neoliberális haszonhajhász nihilizmus és a neokonzervatív gyilkos barbárság stb. stb.) csecsein hízott ateista, közép-európai, anarchista, prekárius humánértelmiséginek a Jézus-metafora, mint a szemforgatás és szentfazékság afféle (persze eléggé elcsépelt, ezerszer leírt, közhelyes) kontrapunktja, és mint az egyetemes szolidaritás vallásoktól független szimbóluma.

De inkább nem teszem. Írtam, amit írtam. Ez itt, kérem, az én személyes Jézusom: egy dühös istentagadó kudarcos, mégis győztes Megváltója (és abba a meddő és unalmas vitába sem mennék bele, hogy létezett-e Jézus, vagy sem: nem tökmindegy?).

Az én Jézusom morális lázadó, fésületlen proletár. Tud és szeret élni. Nem szigorú Pantokrátor, nem a Világ Bírája, de nem is belenyugvó, békés áldozat; nem unalmas, rendpárti zsinórmérték, és nem giccses, kifehérített ókori Coelho.

Mondom, az enyém – és semmivel sem kevésbé releváns, mint más, hasonló, vagy éppen szögesen (khmmm... elnézést...) ellentétes Jézusok. És nekem eszem ágában sincs másokra ráerőltetni – az olyan idegen lenne tőle.

Ezúton kívánok mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket, vagy amit akartok.”