Így erősítenék a drogkereskedelem elleni küzdelmet Magyarországon
Drogprevencióra fordítanák a forrást.
Publikus, kemény bizonyíték a szegedi prof ügyében, amelyre hivatkozhatna a sajtó, jelenleg nincs. Talán jó lenne előbb megismerni a tényeket.
A focisták véleménynyilvánítási ügyei után most a felsőoktatásból érkezik az újabb sztori: „Rasszista, homofób, szexista kijelentései miatt panaszoltak be egy szegedi történész oktatót a hallgatói” – írta meg a szeged.hu, s vette át/írta meg (többek között) az index, a 444, a telex, a magyarnarancs.hu és a hvg.hu. A korrektség kedvéért megjegyzendő, a HVG és a 444 legalább címben nem vette át egy az egyben az állítást, hanem címben jelezte, hogy ez a diákok egy része szerint történt így.
Gulyás László történész, főiskolai professzor Migráció és menekültügy a XX. században címmel tartott szabadon választható kurzust a Szegedi Tudományegyetemen, és a diákok állítása szerint nagyon kemény dolgokat mondott: Joe Bident félhülyének, Kamala Harrist fekete ribancnak nevezte,
Ha tényleg így történt, nem kerülheti el a felelősségre vonást: a hallgatók jelezték aggályaikat az érintett Juhász Gyula Pedagógusképző Karnak, a rektor vizsgálatot indított – azaz a dolognak ez a része szabályszerűen, rendben zajlik, az egyetem szabályzatainak, eljárásrendjének megfelelően.
Gulyás László eközben egy belső, egyetemi fórumon lényegében visszautasította a panaszokat, és közölte, akinek nem tetszik az óra, le lehet iratkozni róla. Semmiképpen sem elegáns, de egyenes válasz, a megfelelő fórumokon pedig, reméljük, vállalja a felelősséget azokért a szavakért, amelyeket valóban mondott. Publikus, megismerhető bizonyíték ugyanis, amelyre hivatkozna a sajtó, jelenleg nincs, így ennek hiányában mindezt tényként állítani (például címben imígyen: „Vizsgálat indult az SZTE trágár, rasszista és szexista professzora ellen”) btk-kategóriás becsületsértés is lehet.
Ez lenne maga az ügy, amely meglehetősen kellemetlen lehet hallgatóknak, az érintett oktatónak és az egyetemnek egyaránt. Ha nem is mindennapi ügy, de nem ritkaság a felsőoktatási intézményeken belül, hogy panaszok nyomán vizsgálatok indulnak, azok pedig végződnek valahogyan
*
Emlékszem, egy alkalommal engem kerestek meg egy felsőoktatási intézmény kapcsán érintettek azzal, hogy egy bizonyos oktató bő vérrel, szabad szájjal, rágalmazó és trágár módon fejt ki baloldali propagandatevékenységet (a szexista megjegyzések sem hiányoztak), írjuk meg.
Beszélgettünk a dologról, végül meg tudtunk egyezni abban, hogy a szólásszabadság és az egyetemi autonómia tiszteletben tartása jegyében megvárjuk, hogy a sértettek megtegyék az erre hivatott fórumokon a megfelelő panaszokat, hogy indul-e vizsgálat, s ha indult, annak mi az eredménye – s ha nem elégedettek, prezentáljuk, természetesen megkeresve az érintett oktatót is. De mindaddig a sajtóhoz fordulni nem lenne más, mint az egyetem mostanában igen sokra értékelt autonómiáját sértő nyomásgyakorlás.
A felsőoktatás hallgatói és oktatói oldalán eltöltött tízegynéhány év után személyes tapasztalatom ez, sőt, olyat is láttam nem egyszer, amikor ezt a pozícióból fakadó erőfölénnyel visszaélve tette valaki. Ha Gulyás trágárságát kivonom a történetből, hasonlóan erőteljes megfogalmazásokat tucatjával tudnék idézni magukat éppen nem konzervatívnak nevező, hanem azzal szemben pozicionáló oktatóktól – az ő esetükben sem gondolnám nyerő ötletnek gyakorlatilag feljelenteni, névvel-címmel kipellengérezni a médiában.
„Sztálin elégedetten cuppantana”
Ami a fenti idézetet ileti, egy kis memóriafrissítés: emlékszünk arra, amikor a 888.hu-n elent meg egy izgalmas felhívás? Egy nem túl emelkedett hangvételű hallgató-tanár ideológiai véleménycsörte (burkolt diktatúrázás és a többi) kapcsán történt a dolog, amelyben ugyancsak egy tanár szintén meredek mondatait citálták, szintén beazonosítható módon, a reagáló véleménycikk végén pedig a szerző felhívást intézett azzal, hogy véleményként szívesen közzéteszik azon hallgatók leveleit, akik úgy érzik, elegük van „az egyetemen zajló, kéretlen baloldali politizálásból az órákon”.
általában nem vélemény- hanem hírműfajban megjelenítve!
„Sztálin elégedetten cuppantana” (Népszava)
„A tanárok feljelentgetésének gesztusa Magyarországról legutóbb az államszocializmus időszakából lehet ismerős, de nemzetközi példákból látni, hogy a szélsőjobboldal több országban is rákapott.” (444.hu)
„Sztálin legjobb tanítványai az ideológiai elhajlás nyomait keresik az egyetemeken.” (168 óra)
„Spiclitempó (…) az ötvenes évekből lehet ismerős a módszer” (nyugatifeny.hu)
Hát, imígyen.
A magam részéről Sztálint sem akkor, sem most nem kiáltanék, ahogyan tanárok levadászásának sem drukkolnék bemondás alapján.
Nem gondolom, hogy jó gyakorlat lenne, ha minden ilyen esetben a közösségi és/vagy médialincselés érvényesülne – az intézmények nem véletlenül tartanak fenn megfelelő fórumokat az efféle ügyek tisztázására.
Inkább idézném a 2018-as ügyben a Mércén megjelent véleménycikket, amelynek a legtöbb pontját vitatom, de az egyik fő állítását nem. Eszerint: „egy hallgató azért van az egyetemen, hogy többféle véleménnyel, nézőponttal, elemzési szemponttal találkozzon, kérdéseket tegyen fel, kutasson, megkérdőjelezzen.”
Kíváncsian várom, most mit írnak majd.