A beoltott sokszor már felsőbbrendűként lenézi azokat, akik ezt még nem tették meg, oltási igazolványát pedig úgy lobogtatja, mint a kommunista érában a párttagkönyvét az öntudatos proletár.
„A PCR-teszt hatékonyságához kötődő babonás ragaszkodás hátterét most ne boncolgassuk. Aki körbenéz az ismerősei körében hamar rájön, a PCR azon képessége, hogy a fertőzőképességet kimutassa, sok esetben olyan, mint az Üvegtigris c. filmben a hullócsillag halált okozó gyakorisága: 50%. Vagy igen, vagy nem.
A Magyarországra való beutazás bejelentett feltételei kapcsán viszont ne menjünk el szó nélkül. Nincs olyan másodperc, amikor kedves hazánkban ne az oltás mielőbbi elfogadására buzdítanák a nagyérdeműt. A beoltott sokszor már felsőbbrendűként lenézi azokat, akik ezt még nem tették meg, oltási igazolványát pedig úgy lobogtatja, mint a kommunista érában a párttagkönyvét az öntudatos proletár. Akkor se erőltették rá mindenkire, csak a kis vörös könyvecske előnyeit hangoztatták a felelős országvezetők. Anno haladó gondolkodású embernek számított mindenki, aki igényelte. Akinek volt, az előre jutott, kiváltságokat szerzett, akit pedig nem győztek meg a kommunizmus idealisztikus meséi, az a szocializmus kegyetlen valóságában találta magát.
A mostani pártigazolvány a védettségi igazolás lesz. Csak ez egyelőre nem sok mindenre jó, mert mint látjuk: „nincs meg a megfelelő jogszabályi feltétele.”
Ennyire a kommunizmusban sem nézték hülyének a proletár traktorost. A mai kor kiművelt emberének viszont el lehet mondani bármit. Nevezetesen azt, hogy azért szívatják a határon, mert még nem készült el a jogszabály azokról az előnyökről, amiket kilátásba helyeztek. Tehát azért nem élvezheti a tagkönyv áldásait a beoltottak köre, mert elfelejtettek erről rendelkezni.”