A Fudan budapesti kampuszát tehát időben megelőzi egy sor kínai-amerikai kezdeményezés, amelyek még főleg az 1980-90-as évekből származnak, ekkortól (Ronald Reagan és a reformista-kapitalista kínai főtitkár, Teng Hsziao Ping idején) csatlakozott fel Kína is arra a globális egyetemi tudáshálózatra, amelynek mostanra vezető felsőoktatási intézményei ugyanolyan tagjai, mint akár a CEU, a Stanford vagy Cambridge.
Matura Tamás, a Fudannal amúgy közös MBA-programot működtető Corvinus Egyetem oktatója kérdésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fudan Egyetem budapesti tervei mindenképpen figyelemre méltóak, főleg abból a szempontból, hogy az EU-ban ez lenne az első kínai egyetemi kampusz. A fordítottjára már Matura szerint is van példa, a rengeteg amerikai egyetemi létesítmény Kínában szerinte legalábbis színezi azokat a kritikákat, amik most a projektet nyugatról érik, hiszen brit és amerikai egyetemek is hasonló partnerségeket hoztak már létre a múltban, csak éppen fordítva”.