Jött a brit változat, ami minden optimista számítást felborított. Interjú.
„Helyes az a megfogalmazás, hogy a brit mutáns által okozott »harmadik hullám« már egy másik járvány tulajdonképpen?
Fontos annak ismerete, hogy a vírusok könnyen mutálódnak, ami azt jelenti, hogy a fehérje-felépítésük igen kis fokban változik, de ennek a tudományos részleteibe nem mennék bele. Ha túl sok ilyen kisebb változás jelenik meg egy vírusfajtán belül, akkor azt mondjuk, hogy ez egy variáns vírus vagy egy újabb vírustörzs, mint ez a mostani brit variáns. Jelenleg három ilyen vírusvariáns „cirkulál” a világban az említetten kívül, még van a brazil és a dél-afrikai is. Mindegyik variánson belül vannak kisebb mutációk. Sajnos a brazil és a dél-afrikai mutánsok még durvábbak; a dél-afrikai esetében kimutatták, hogy bizonyos oltások csak gyengén védenek ez ellen.
Tavaly nyár végén és kora ősszel, akkor is csökkentek az esetszámok és a kórházban kezeltek száma, jött a brit változat, ami minden optimista számítást felborított. Ennek a lehetőségét most sem lehet kizárni, de az a különbség, hogy lehetőség van a tömeges oltásra, ami tavaly még nem volt. Ezért rendkívül fontos, hogy minél nagyobb számban történjen meg az oltások tömeges beadása, amit ki kell terjeszteni, ha kellő vizsgálatok rendelkezésre állnak, a fiatalabb korosztályokra is.
Mit kell tudnunk a brit mutánsról, amelyik most nálunk a járványt okozza, miben más, mennyivel jobban fertőz?
A brit mutánsról azt tudjuk, hogy már 70 országban, köztük Ausztráliában is megtalálták, erősebben kapcsolódik az emberi sejtekhez, gyorsabban szaporodik, terjed, és súlyosabb megbetegedést okoz. Általánosságban elmondható, hogy a légzési elégtelenség elhúzódó, lassú a gyógyulás, és nem ritka, hogy a látszólag jó állapotú betegek tünetei hirtelen súlyosbodnak, de jelentős egyéni eltérések vannak. Az ápolási feladatok ellátása, a speciális izolációs követelmények miatt sokkal nehezebb. Aki ilyen beszámolókat látott a tévében, megfigyelhette, hogy az ápoló személyzet (de a kisegítő személyzet is) folyamatosan védő öltözetben dolgozik, amit 3 óra viselés után le kell vetni és pihenni kell.
Az ilyen betegek fizikális vizsgálata is nehezebb, a komoly fizikai munkán kívül, amit többek között a gyakran magatehetetlen betegek forgatása, ellátása vagy az oxigénpalackok cseréje okoz. Bár »katasztrófaturistákat« a Covid-osztályok nem fogadhatnak, de a betegséget lebecsülőket szerintem elég lenne egynapos önkéntes munkára bocsátani egy covidos kórterembe, biztosan megváltozna a véleményük.
Mennyi a brit mutáns lappangási ideje? A fertőződés után mikor kezd el fertőzni és meddig fertőz?
A lappangási ideje kb. annyi, mint az eredeti vírusnak (2–14 nap), elvileg addig fertőzhet, amíg a vírus jelen van, ami sajnos több hétig is eltart, de azt figyelték meg, hogy a gyógyult beteg már gyakorlatilag nem fertőz, mert a jelen levő vírus csak alacsony szinten mutatható ki.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Ábrahám Róbert és alkotótársai filmjükben bemutatják az ukrajnai háborúhoz vezető utat, és a kétarcú valóságot is.
Kéri László és felesége, Petschnig Mária Zita több mint száz Tisza-sziget rendezvényen tartott eddig előadást, bár azt állítják, a Tisza Párthoz ennek ellenére sincs közük.
