Az Orbán-kormány visszavezette Budapestet a nyugati kultúrába

„2010 óta a magyar kormány, melyet Orbán Viktor miniszterelnök vezet, elindította azt a programot, amely helyreállítja Budapest klasszikus építészetét. Az előző évtizedben az építés, rekonstrukció és felújítás hulláma olyan mértékben változtatta meg az ország fővárosának a képét, amelyet ritkán látunk nyugati városokban. Ez az ambíciózus keresztes háború, akárcsak Budapest és Magyarország története, fontos leckeként szolgál az építészet fontosságával kapcsolatban. (…) 

A helyreállítási erőfeszítések fő példája a Kossuth tér és a budai várnegyed. Mindkettő fontos helye az ország politikai építészetének. 

A Kossuth téren áll a grandiózus Országház, Magyarország parlamentje, valamint számos más fontos kormányzati épület, és néhány a legfontosabb szobrok közül. A Duna túloldalán magasodik a budai várnegyed, mely a Habsburg-monarchia hagyományos hatalmi központja volt, de most itt található az elnök és a kormányfő hivatala is. 

2010 előtt a Kossuth tér relatíve rossz állapotban volt. Az Országház homlokzata feketéllett. A szovjet megszállás előtt itt álló szobrokat ledöntötték vagy átépítették a kommunista ideológia erőszakosságának jeleként. Mindennek tetejében a tér közepét egy parkoló uralta. 

Az új kormány elhatározta, hogy eredeti stílusában állítja helyre a teret. Újjáépített számos szobrot, a parkolóból rendes teret csinált, lepucolta a Parlament épületét, visszaállította a hiányzó szobrokat és a kommunista idők épületeit a környezet stílusához igazította.  (…)

A hagyományos építészet épületeinek helyreállítása és fenntartása megerősíti a város vagy táj karakterét és egyediségét, amiben áll. A modern építészettel ellentétben, melynek általában nincs karaktere, a klasszikus építészet büszkén vállalja identitását, és a nép büszkeségét, amit reprezentál. 

A klasszikus építészet vállaltan nyugati, hódolva kultúránk római és görög gyökerei előtt is. Különösen is ez a helyzet Magyarország esetében; Budapestet újjáépíteni egyenlő Magyarország identitásának megerősítésével, amelyet 40 évig elnyomott a kommunizmus. Magyarország az építészeti reneszánsz által megerősítette a nyugati kultúrához hoz való tartozását és nemzeti szuverenitását.

Ugyanakkor az építészeti szépségnek van spirituális aspektusa is. Történelmileg a templomok voltak a nyugati városok legextravagánsabb és legszebb épületei. Ugyan gyakran túlzóak, de mindez egy mélyebb értelmet tükröz. 
A szépséget csak spirituális szempontból érthetjük meg, mint a világegyetemben jelen lévő magasabb értelem evidenciája. Ez annak az ateizmus elutasítása, amely oda vezetett, hogy a kommunizmus elutasította az építészeti szépséget.”