Budapest hagyományos építészetének helyreállítása megerősítette az ország nyugati kultúrához hoz való tartozását és nemzeti szuverenitását.
„2010 óta a magyar kormány, melyet Orbán Viktor miniszterelnök vezet, elindította azt a programot, amely helyreállítja Budapest klasszikus építészetét. Az előző évtizedben az építés, rekonstrukció és felújítás hulláma olyan mértékben változtatta meg az ország fővárosának a képét, amelyet ritkán látunk nyugati városokban. Ez az ambíciózus keresztes háború, akárcsak Budapest és Magyarország története, fontos leckeként szolgál az építészet fontosságával kapcsolatban. (…)
A helyreállítási erőfeszítések fő példája a Kossuth tér és a budai várnegyed. Mindkettő fontos helye az ország politikai építészetének.
A Kossuth téren áll a grandiózus Országház, Magyarország parlamentje, valamint számos más fontos kormányzati épület, és néhány a legfontosabb szobrok közül. A Duna túloldalán magasodik a budai várnegyed, mely a Habsburg-monarchia hagyományos hatalmi központja volt, de most itt található az elnök és a kormányfő hivatala is.
2010 előtt a Kossuth tér relatíve rossz állapotban volt. Az Országház homlokzata feketéllett. A szovjet megszállás előtt itt álló szobrokat ledöntötték vagy átépítették a kommunista ideológia erőszakosságának jeleként. Mindennek tetejében a tér közepét egy parkoló uralta.
Az új kormány elhatározta, hogy eredeti stílusában állítja helyre a teret. Újjáépített számos szobrot, a parkolóból rendes teret csinált, lepucolta a Parlament épületét, visszaállította a hiányzó szobrokat és a kommunista idők épületeit a környezet stílusához igazította. (…)
A hagyományos építészet épületeinek helyreállítása és fenntartása megerősíti a város vagy táj karakterét és egyediségét, amiben áll. A modern építészettel ellentétben, melynek általában nincs karaktere, a klasszikus építészet büszkén vállalja identitását, és a nép büszkeségét, amit reprezentál.
A klasszikus építészet vállaltan nyugati, hódolva kultúránk római és görög gyökerei előtt is. Különösen is ez a helyzet Magyarország esetében; Budapestet újjáépíteni egyenlő Magyarország identitásának megerősítésével, amelyet 40 évig elnyomott a kommunizmus. Magyarország az építészeti reneszánsz által megerősítette a nyugati kultúrához hoz való tartozását és nemzeti szuverenitását.
Ugyanakkor az építészeti szépségnek van spirituális aspektusa is. Történelmileg a templomok voltak a nyugati városok legextravagánsabb és legszebb épületei. Ugyan gyakran túlzóak, de mindez egy mélyebb értelmet tükröz.
A szépséget csak spirituális szempontból érthetjük meg, mint a világegyetemben jelen lévő magasabb értelem evidenciája. Ez annak az ateizmus elutasítása, amely oda vezetett, hogy a kommunizmus elutasította az építészeti szépséget.”
Zárug Péter Farkas és Török Gábor mutatta be kedden legújabb kötetét. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
Az új bolgár miniszterelnök többször méltatta a volt magyar kormányfőt.
Sajtóinformációk szerint a férfi megfenyegette a szomszédait és fegyverrel hadonászott, majd rátámadt a rendőrökre és TEK egységére is.
Felfüggesztettről letöltendőre és hosszabb idejűre is módosítaná a büntetéseket a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
