Külföldről támadják a Mandinert mióta feltártuk, hogy halálra vertek egy kényszersorozott magyar állampolgárt az ukrán toborzók

Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.

Budapest hagyományos építészetének helyreállítása megerősítette az ország nyugati kultúrához hoz való tartozását és nemzeti szuverenitását.
„2010 óta a magyar kormány, melyet Orbán Viktor miniszterelnök vezet, elindította azt a programot, amely helyreállítja Budapest klasszikus építészetét. Az előző évtizedben az építés, rekonstrukció és felújítás hulláma olyan mértékben változtatta meg az ország fővárosának a képét, amelyet ritkán látunk nyugati városokban. Ez az ambíciózus keresztes háború, akárcsak Budapest és Magyarország története, fontos leckeként szolgál az építészet fontosságával kapcsolatban. (…)
A helyreállítási erőfeszítések fő példája a Kossuth tér és a budai várnegyed. Mindkettő fontos helye az ország politikai építészetének.
A Kossuth téren áll a grandiózus Országház, Magyarország parlamentje, valamint számos más fontos kormányzati épület, és néhány a legfontosabb szobrok közül. A Duna túloldalán magasodik a budai várnegyed, mely a Habsburg-monarchia hagyományos hatalmi központja volt, de most itt található az elnök és a kormányfő hivatala is.
2010 előtt a Kossuth tér relatíve rossz állapotban volt. Az Országház homlokzata feketéllett. A szovjet megszállás előtt itt álló szobrokat ledöntötték vagy átépítették a kommunista ideológia erőszakosságának jeleként. Mindennek tetejében a tér közepét egy parkoló uralta.
Az új kormány elhatározta, hogy eredeti stílusában állítja helyre a teret. Újjáépített számos szobrot, a parkolóból rendes teret csinált, lepucolta a Parlament épületét, visszaállította a hiányzó szobrokat és a kommunista idők épületeit a környezet stílusához igazította. (…)
A hagyományos építészet épületeinek helyreállítása és fenntartása megerősíti a város vagy táj karakterét és egyediségét, amiben áll. A modern építészettel ellentétben, melynek általában nincs karaktere, a klasszikus építészet büszkén vállalja identitását, és a nép büszkeségét, amit reprezentál.
A klasszikus építészet vállaltan nyugati, hódolva kultúránk római és görög gyökerei előtt is. Különösen is ez a helyzet Magyarország esetében; Budapestet újjáépíteni egyenlő Magyarország identitásának megerősítésével, amelyet 40 évig elnyomott a kommunizmus. Magyarország az építészeti reneszánsz által megerősítette a nyugati kultúrához hoz való tartozását és nemzeti szuverenitását.
Ugyanakkor az építészeti szépségnek van spirituális aspektusa is. Történelmileg a templomok voltak a nyugati városok legextravagánsabb és legszebb épületei. Ugyan gyakran túlzóak, de mindez egy mélyebb értelmet tükröz.
A szépséget csak spirituális szempontból érthetjük meg, mint a világegyetemben jelen lévő magasabb értelem evidenciája. Ez annak az ateizmus elutasítása, amely oda vezetett, hogy a kommunizmus elutasította az építészeti szépséget.”