Zöld utat kapott az Európa jövőjéről szóló konferencia

A szerző az Igazágügyi Miniszteréium európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára

Az Európai Unió történetében fontos gondolkodás veszi kezdetét a hamarosan hivatalosan is elindításra kerülő Európa Jövőjéről Szóló Konferencia keretében. A Tanács, a Bizottság és a Parlament, hosszan elhúzódó bürokratikus hatalmi harc után végül 2021. március 10-én aláírta a konferencia alapjául szolgáló intézményközi közös nyilatkozatot. Az első uniós szintű hivatalos nyitó rendezvényre várhatóan 2021. május 9-én kerül sor. Hazánk aktívan kíván hozzájárulni a közös európai gondolkodáshoz, ezért is szervezett tavaly, már az Unió előtt is két, magas szintű konferenciát a témában. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, David Maria Sassoli EP elnök és Antonio Costa, a Tanács soros elnökségét ellátó Portugália miniszterelnöke ünnepélyes keretek között 2021. március 10-én írták alá a konferencia elindításához szükséges intézményközi közös nyilatkozatot. Mindhárman egyetértettek abban, a Magyarország részéről már korábban hangoztatott gondolatban, hogy a konferencia akkor lehet sikeres, ha a gondolkodás középpontjába az állampolgárokat helyezi, és konkrét szakpolitikai témákra és eredményekre összpontosít. Ursula Von Der Leyen szavait idézve a konferencia nem lehet kizárólag a „brüsszeli buborék” újabb eseménye, ezúttal túl kell lépni Brüsszelen.

A közös nyilatkozat szerint az Európa Jövőjéről Szóló Konferenciát Európa szerte különböző szinteken és formációkban szervezett vitákkal és eszmecserékkel tervezik megvalósítani minden érdekelt fél, köztük az állampolgárok és civil szervezetek részvételével, az események szellemi termékeit pedig egy többnyelvű, nyilvánosan hozzáférhető online platformon teszik közzé. A folyamat kulcseseményei a Konferencia plenáris ülései lesznek, amelyeken megvitatják a becsatornázott vélemények alapján készült, témákra osztott ajánlásokat. A plenáris ülések következtetéseit egy, a Tanács, a Bizottság és a Parlament egyenlő arányban megoszló tagjaiból álló vezető testület vonja le és teszi közzé. A vezető testületet, amelybe mindhárom intézmény három tagot és négy megfigyelő tagot küldhet, a három uniós intézmény egy-egy képviselője fogja társelnökként vezetni, akik a konferencia végeredményét jelentés formájában mutatják majd be a folyamat élén álló együttes elnökség számára, amely a Tanács, a Bizottság és a Parlament elnökeiből áll. A Tanács leendő soros elnökeként Magyarország azon 7 tagállam közé tartozik, amely megfigyelőként részt vehet majd a vezető testület ülésein, ezzel is mélyebb betekintést nyerve a folyamatba. 

A fenti megállapodás több mint másfél évvel azután született meg, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök politikai iránymutatásai között 2019. július 16-án felvázolta az Európa Jövőjéről Szóló Konferencia gondolatát. Azóta számtalan formális egyeztetés folyt a Tanács, a Bizottság és a Parlament között. Érzékletes tény, hogy az intézményközi egyeztetések leghangsúlyosabb részének nem az bizonyult, hogy hogyan csatornázzák be a leghatékonyabban az állampolgárok véleményét, hanem az, hogy ki legyen a Konferencia elnöke. A megállapodás elfogadását egy balliberális, föderalista politikus személyi ambíciói hátráltatták, aki arra hivatkozva tartott volna igényt a konferencia elnöki pozíciójára, hogy 2019-ben nem őt választották meg az EP elnökének. 

Magyarország ezzel szemben végig kiállt amellett, hogy a konferencia csak akkor lehet sikeres, ha egyéni ambíciók kiszolgálása helyett az uniós intézmények és a tagállamok egyensúlyára épül, és ez tükröződik az elnökségében is. A közös nyilatkozatban rögzített megoldás ebből a szempontból megnyugtató, ugyanakkor nem lehet hátra dőlni. Egy pillanatig sem kérdéses, hogy az európai föderalizmus hívei minden erővel azon lesznek, hogy a konferenciában saját ideológiai elképzeléseik jelenjenek meg legnagyobb hangsúllyal.

Magyarország el fogja mondani véleményét, sőt, bizonyos szempontból már meg is előzte a korát, hiszen már jóval az uniós partnerei előtt elkezdte az Európa jövőjéről szóló reflexiót. Míg uniós szinten a konferencia szerkezetéről vitáztak, Magyarország Európában elsőként indította el a kontinensünk jövőjéről szóló közös párbeszédet. Eddig két hagyományteremtő konferenciát tudhat maga mögött, amelyek 2020. június 25-én és szeptember 21-én kerültek megrendezésre. A két rendezvény keretében a magyar és nemzetközi politikai és tudományos közösség jeles képviselői a tagállamok és az európai intézmények az uniós szintű konferenciasorozattal kapcsolatos elvárásait vitatták meg. A Varga Judit igazságügyi miniszter és Trócsányi László, a Mádl Ferenc kutatóintézet tiszteletbeli elnöke védnöksége alatt megvalósult konferenciákon az Európai Bizottság alelnöke és az Európai Parlament volt elnöke is részt vettek. A pozitív tapasztalatokból kiindulva, Magyarország idén is folytatja a hazai eseménysorozatot, amely eredményeit be kívánja csatornázni az immár uniós szinten is elinduló gondolkodási folyamatba. 

Számunkra sosem volt kérdés, hogy a Nemzetek Európája sikeresebb Európát jelent, mint a föderális Európa. Az Unió az elmúlt években szemmel láthatóan híján volt a megfelelő stratégiának, amikor kihívásokkal kellett szembenéznie, ezért számtalan esetben reaktív megközelítésre kényszerült, ahelyett, hogy aktívan közreműködött volna a globális geopolitikai színtér formálásában. Ez kontinensünket a globális versenyben napjainkig másodrangú szereplővé, azaz vezető helyett követővé tette.

Kevesen vitatják, hogy Európa ennél többre képes, ám ahhoz, hogy kontinensünk követőből végre vezetővé válhasson, elengedhetetlen lenne az elhibázott döntések őszinte beismerése, és a rendszerszintű problémák kiküszöbölése. Ehhez első lépésként arra lenne szükség, hogy tárgyalóasztalhoz ülve félretegyük az ideológiát, és egyszer s mindenkorra tisztázzuk azokat a területeket, ahol a tagállamok együttes erővel kívánnak fellépni, és azokat, amelyeket nemzeti hatáskörben szükséges tartani.

Vannak területek, ahol az Unió hatékonyan segítheti a tagállamok közötti együttműködést, de olyan kérdések is léteznek, amelyekre a tagállamok önállóan tudnak a leghatékonyabban választ adni. Míg vannak olyan ügyek, amelyekben a közös Európai fellépés eredményes lehet, ez még nem eredményezi azt, hogy kontinensünk sikeréhez egy Európai Egyesült Államokra lenne szükség, amely az élet minden területét a brüsszeli központból kívánja szabályozni. Az Európa Jövőjéről Szóló Konferencia alkalmat nyújthatna arra, hogy a napjainkban tapasztalható kiélezett politikai viták helyett visszatérjünk a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez. Ez most mindenki érdeke. 

Magyarország továbbra is proaktívan képviseli álláspontját, hogy hozzájáruljon Európa sikeréhez. Az Európa Jövőjéről Szóló Konferencia elméletben egyfajta összeurópai állampolgári konzultációként javíthatná az összhangot az állampolgárok véleménye és Brüsszel döntései között. Hogy ez gyakorlatban végül sikerül-e, kérdéses. Egy biztos: az európai állampolgárok számára a mindennapok problémáira nem a megosztó ideológiai viták és a brüsszeli buborék számára fontos intézményi harcok fognak választ adni. Amennyiben pedig a különvéleményeket ezúttal is megpróbálnák ellehetetleníteni, Európát gyengítenék ahelyett, hogy Európa egységét erősítenék. Az unió az elmúlt hatvan évben a különböző vélemények megvitatásán és elfogadásán keresztül fejlődött, és így őrizte meg egységét. Ahogy a mottó is kifejezi: „In varietate concordia”.

Korábbi írások a témában:

A tét Európa jövője

Magyarorszáz az élen jár az Európa jövőjéről szóló gondolkodásban