Végre megtudtuk, milyennek kell lennie egy igazi újságírónak

„Mindenekelőtt nincsenek neki érdekei, nincs köze semmiféle hatalomhoz, és legfőképpen álláspontja sincsen. Sőt: mindennapos működésmódjával (gyk. a morális és intellektuális Parnasszusról kinyilatkoztatni azokkal szemben, akik a gyakorlat világában tevékenykednek) szemben meglehetősen megengedő pozíciót foglal el az ún. »legitim vitákkal« kapcsolatban. Hiányzott a független tényellenőrök felügyelete.

A függetlenített újságíró tehát karakánul, férfiasan, igazi lázadóként, mindenféle hatalommal szembehelyezkedő Emberként viselkedett – mint egy szappanozott angolna. (Természetesen csak a libernyák média helikopter, mindenki más sáros rezsimbérenc. A MagNet cáfolta is a függetlenített progresszív lakáj vádaskodását – a szerk.)

De indítsunk messzebbről.

Van egy általános problémája az önmaga hatása alá kerülő firkászoknak. Olykor büszkén hivatkoznak arra, hogy ők a »negyedik hatalmi ág« (sőt, privátim úgy indokolják mindekori pofátlanságukat, hogy »mi vagyunk a kibaszott médiaelit«, igaz történet – a szerk.). Rendben, ám ez esetben vegyük komolyan ezt a tanítást.

A »hatalmi ágakról« és azok egyensúlyáról szóló ortodox tanítás szerint azért van szükség több hatalmi ágra, mert ezek egymást ellenőrzik – hatalmat csak hatalommal lehet korlátozni. Ám érdekes módon a »negyedik hatalmi ág« azonnal vinnyogni kezd, ha más hatalmak akár csak felvetik a korlátozásuk ötletét. Olyankor már nem hatalom, olyankor független ellenőrző feladatot látnak el, mindenféle hatalom és érdek nélkül, sine ira et studio tevékenykednek (ez utóbbi kamut próbálta a vitában szereplő függetlenített firkász is megetetni a közönséggel). A »független-objektív« médiának egyedülálló módon nincsenek érdekei, céljai, hatalmi törekvései, bár minden más szervezetnek, intézménynek, sőt általában az embereknek van.

Hiába: a független-objektív újságírók olyanok, mint Sztálin bolsevikjai: különlegesek. »Különleges anyagból vannak gyúrva« (idézet magától Sztálintól – a szerk.).”