Sokak fizetésének nagy része a lakhatására megy rá

„Az nem normális, hogy dolgozol, és még arra sincs elég pénzed, hogy normális helyen lakhass. Nem beszélünk luxusról: legyen helyed pihenni, aludni, enni, kikapcsolódni. Keveset beszélünk arról, hogy a lakhatás nemcsak azoknak jelent küzdelmet, akiknek nincs hol álomra hajtani a fejüket. Nyilvánvalóan nekik a legnehezebb – de még sokaknak nehéz, mert az sem élet, ha kevesebb helyünk van otthon létezni, mint amekkora helyen néha állatokat tartanak.

Az is szőnyeg alá söpört probléma, hogy sokak fizetésének nagy része a lakhatására megy rá. A fiatalok elköltöznének otthonról, de az albérlet díja olyan nagy részét tenné ki a várható pályakezdő fizetésnek, hogy szülői segítség nélkül már nem lenne miből ennivalót venni a hónap végén.

Tetézi a problémát, hogy az állami támogatások jelenlegi rendszere főleg azokat segíti, akik a többiekhez képest amúgy is jól állnak. Nézzük meg az elmúlt évek kormányzásának következményeit:

A lakásárakba beépültek a támogatások, így a lakások sokkal drágábbak lettek. Nem mintha a legtöbb magyarnak lenne elég önereje akárcsak hitelből is lakást venni, mert az a híres-hírhedt, sokat emlegetett átlagfizetés valójában kamu. Néhány ember keres óriási vagyonokat, a többséget pedig alig fizetik meg – de azért az átlagot így ki lehet hozni szépre. Csakhogy a paprikáért a boltban nem átlagfizetéssel fizetünk, hanem a kezünkben maradt pénzzel. (És akkor arról is ne beszéljünk, hogy a paprika áfája előtt szétadóztatják a munkajövedelmet is).

Most pedig támogatások jönnek a felújításokra is – ez is be fog épülni az árakba.

És ne feledjük: minden drágább lett. Sokkal. A statisztikákkal lehet bűvészkedni – bár, már azok sem mutatnak jól –, de aki járt mostanában boltban, tudja, miről beszélek. Zöldség, gyümölcs, hús, alapvető élelmiszerek ára az egekben.

Minden drágul, de a fizetések maradnak ugyanott. Ebből kellene jól lakni és jóllakni. De nem lehet. Ez nem maradhat így, 2022-től ezért az adórendszeren és a támogatási rendszeren is változtatunk.

Újra bevezetjük a lakáscélú megtakarítások támogatását. De nemcsak egyszerűen visszahozzuk a 30%-os állami támogatást. Ha a munkáltató béren kívüli juttatás keretében is hozzájárul a megtakarításhoz, akkor az adott munkabér 10%-kal kedvezőbb adókulccsal fog adózni.

Bevezetjük az üreslakásadót. Ma úgy van lakhatási válság Magyarországon, hogy közben még a fővárosban is minden nyolcadik lakás üresen áll. Az üreslakásadót azokra a nagyvárosi lakatlan ingatlanokra vetjük ki, amelyek valós forgalmi értékkel rendelkeznek, ezzel is ösztönözzük a lakások hasznosítását.

A legkevesebbet keresőknek bérkiegészítő adójóváírást vezetünk be, és a személyi jövedelemadót kétkulcsossá alakítjuk. Az 1 millió forint feletti havi jövedelmekre egy második, 25%-os adókulcsot vezetünk be, amely mindössze a keresetek felső 5%-át érinti. Az általános kulcs 15% marad.”