Ha megszűnne a cenzúra, a nép szembesülne a helyzet súlyosságával.
„A dilemma tehát így foglalható össze: ha megszűnne a cenzúra, a nép szembesülne a helyzet súlyosságával, emiatt mindenki regisztrálna oltásra, ezért hamarabb lenne vége ennek a rémségnek. Ha marad a cenzúra, akkor talán megúszható a felelősségre vonás az egész elrontott járványkezelés, de főleg az egészségügy tíz éven át tartó elhanyagolása miatt.
Melyiket választja az államférfi?
A választ tudjuk, az állami propaganda változatlanul azt sulykolja, hogy minden a legnagyobb rendben van, az egészségügyi rendszer nincs túlterhelve, flottul megy az ellátás, még azok sem hiányoznak a betegágyak mellől, akiket a járvány belobbanásánál üldöztek el a legalkalmatlanabb pillanatban áterőszakolt új munkaszerződéssel. No problem, a magyar egészségügyben akkora a munkaerő-felesleg, hogy átcsoportosítással fennakadás nélkül kezelhető ötezer fő kiesése. Legalábbis ezt mondják. Persze mintegy 20 ezer elvesztett élettel ezelőtt azt is mondták, hogy mindenkit meg fognak gyógyítani, aki elkapja ezt a betegséget.
Noha az elhallgatásra és a folyamatos diadaljelentésre épülő taktika eddig jól működött, a cenzúra falának apró résein szivárognak ki a hírek, és azok szörnyű körülményekről árulkodnak.
Kinek higgyen ilyenkor a nép: a kormánynak vagy a kórházakból kicsempészett beszámolóknak?
A miniszterelnöknek, akinek a számokhoz, az őszinteséghez, a pontos adatközléshez fűződő viszonyát az jellemzi a leginkább, hogy 11 év kormányzás után nulla forintos megtakarítást ír be a vagyonnyilatkozatába, vagy annak a rezidensnek, aki megrendülten ecseteli a közösségi oldalon az általa megtapasztalt tragikus körülményeket. Egyedül a kórházi orvosoktól tudhatnánk meg, hogy mi az igazság, ők azonban hallgatnak.
Miért nem állnak a nyilvánosság elé? Itt jön a képbe Hrutka János.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Brüsszel aktiválta a kampánycenzúrát: ellenzéki propagandisták és Soros ügynökök döntik el a Tisza Párt érdekében, mi maradhat az online térben.
Több országban is megpróbált beavatkozni a választásokba Brüsszel úgy, hogy az EU-s elitnek nem tetsző jobboldali politikai tartalmakat igyekezett cenzúráztatni a közösségi platformokkal. Cenzúra felülről, a jobboldaliak démonizálása. Erről szól az amerikai kongresszus februári jelentése. Mutatjuk.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Panyi Szabolcs története rávilágít az ellenzéki sajtó rendszerszintű működésére.
A Tisza-vezér ráadásul azt hazudta, hogy az ügyben jogerősen pert nyert. Az igazság ezzel szemben az, hogy két jogerős ítélet született az ügyben, és egyik sem Magyar Péternek ad igazat.
Kemény, határozott vélemény.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
