Hol vannak a rabszolgák?

„Az uniós vakcinaútlevelek ügyét alkalmasint a szükségszerűség fogja elrendezni. Az unióban ugyanis semmi nem számít, sem a keresztény alapok, sem a valódi szolidaritás, még a tagországok nemzeti hagyományait, kormányzási szisztémáit sem tartják tiszteletben. Roppant elkötelezettek azonban a gazdasági ügyekben. Ezekkel kelnek, ezekkel fekszenek, csakis a gazdasági fejlemények, a statisztikák bűvölik el őket, a mutatók szinten tartását és örökös javítását tekintik az Európai Unió létkérdésének.

Nos, most az következik majd, hogy a saját bőrükre megy a vásár. Választaniuk kell a szép elvek és a gazdaság helyrebillentése között. Az unió nyugati felében ugyanis több millió kelet-európai munkavállaló dolgozik, akiknek egy része most otthon, a szülőföldjén ragadt a járvány miatt. Ezek az emberek egy-másfél éve hiányoznak az osztrák, német, francia, holland vendéglátásból, egészségügyből, szolgáltató szektorból. Miután az osztrák, német, francia és holland polgár nem áll neki nyugdíjasokat tologatni a szanatóriumban, nem sikálja ki a konyhát a vendéglőben, nem hozza ki tálcán az italt, már nem tud és nem akar csempézni, ácsolni, burkolni és betont önteni, most hirtelen felértékelődtek a kelet-európai munkavállalók.

Ezért lesz uniós vakcinaútlevél. A dolog nem tűrhet halasztást, a nyugati világ követeli vissza a külön bejáratú keleti munkáskezeket. Ilyenkor nem számítanak a magasztos elvek, a személyek szabad mozgása, az egyenlőség, meg a többi firkálmány. Csakis egy dolog fontos: az ő kényelmük, komfortérzetük. Hol vannak a rabszolgák? Még nem értek vissza? Hát, akkor lesz vakcinaútlevél!

Tragikomikus, hogy miközben a saját polgáraik millióinak életét veszélyeztetik, mert politikai okok miatt elzárják tőlük az orosz és kínai vakcinát, a saját nemzetgazdaságukból hiányzó munkavállalók visszaszerzését illetően nincsenek erkölcsi aggályaik. Hiszen a gazdaság szent, az ember nem. Ezt is megtanulhattuk járvány idején.

Nos, lesz tehát uniós vakcinaútlevél, de nem az észszerűség, hanem a fentiek miatt. Vicc az egész.”